Infostart.hu
eur:
383.25
usd:
328.99
bux:
108088.19
2025. december 8. hétfő Mária
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter (b2) és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője az amerikai fegyveres erők felügyeletének bizottsága előtti meghallgatásán a washingtoni törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2022. április 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Kelet-európai támaszpontok létesítéséről beszéltek amerikai katonai vezetők

Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley tábornok egyetértett abban, hogy a háborút csak az előzhette volna meg, ha amerikai katonákat telepítenek Ukrajnába.

Az orosz–ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

"Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (...) azt hiszem években mérhető" – fogalmazott a tábornok. "A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek" – tette hozzá Milley, aki szerint

Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, "amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák."

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. "Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is" – fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy "folyamatban lévő munka", amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy

az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába.

Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni "kiterjedt" háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy "Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni." Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Új év, új szabályozás – újabb területen fújt visszavonulót a Facebook

Új év, új szabályozás – újabb területen fújt visszavonulót a Facebook

A többek között Facebookot és Instagramot működtető Meta vállalta, hogy az uniós felhasználók számára választási lehetőséget biztosít a személyre szabott hirdetések megjelenítésével kapcsolatban. A döntésre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság még áprilisban elmarasztalta a céget az unió digitális piacokról szóló törvénye alapján. A változtatások a jövő év elejétől lépnek életbe, ekkor dőlhet el a korábbi bírság sorsa, amely jelenleg is komoly konfliktust jelent az EU és az USA vezetése között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×