Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tájékoztatta a médiát az Ukrajna képviselőivel kedden, Törökországban folytatott tárgyalásokról. A korábbi hírek szerint Oroszország bejelentette, hogy csökkenteni kívánja katonai tevékenységét Kijevben és Csernyihivben, Ukrajna pedig úgy nyilatkozott: fontolóra veszi, hogy "semleges" állammá váljon.

Peszkov szerdán arról beszélt, hogy nem volt áttörés a megbeszéléseken.

"A pozitívum az, hogy az ukrán fél legalább elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni, amit javasol. Eddig ezt nem sikerült elérnünk" - értékelt a Kreml szóvivője.

"A többi témát illetően nem mondhatni, hogy bármilyen áttörés történt, vagy valamilyen ígéretes előrelépésre lehetne számítani" - mondta az Interfax hírügynökség által közölt beszámoló szerint, amiről a BBC tudósított.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy ne katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését.

Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy "a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat".

Szintén a brit hírportál idézte a szóvivőnek azon mondatát, amely szerint az Oroszország által 2014-ben annektált Krím "Oroszország része", és az orosz alkotmány kizárja, hogy bármely orosz régió sorsáról tárgyalást folytassanak bárkivel.

Az orosz főtárgyaló szerdán arról beszélt, hogy folytatódnak a tárgyalások Ukrajnával, ugyanakkor Oroszország álláspontja a Krímmel és a Donbász-régióval kapcsolatban nem változott. (Oroszország 2014-ben annektálta Ukrajnától a Krím-félszigetet, míg Donyeck és Luhanszk keleti régióinak egy részét – együttes nevükön a Donbászt – az oroszok által támogatott szakadárok tartják ellenőrzésük alatt.)

Vlagyimir Megyinszkij a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák: a NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást, a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok - köztük Oroszország - beleegyezésével tarthat.

Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai "államcsíny" után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt.

Ukrajna: még mindig terv Kijev körbezárása

Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről. A vezérkar közölte: bizonyos jelek arra utalnak, hogy az oroszok egységeket csoportosítanak át annak érdekében, hogy a fő erőket keleti irányba összpontosíthassák.

"Az úgynevezett csapatkivonás valószínűleg az egyes egységek rotációja, és célja az ukrán fegyveres erők katonai vezetésének félrevezetése, valamint olyan illúzió keltése, miszerint a megszállók nem akarják körbezárni Kijevet" - állította a vezérkar.

• A vezérkar szerdán, déltájban közzétett helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a csernobili atomerőműnél folytatódik az orosz csapatok létszámának növelése. Vegyes haditechnikai eszközökből álló hadoszlop mozgását rögzítették a Kijevtől északnyugatra fekvő Ivankiv település felől a csernobili atomerőmű irányába.
• Ugyancsak az ukrán vezérkar jelentette, hogy az Ukrajnában harcoló orosz csapatokhoz mintegy kétezer katona érkezett erősítésként Georgia orosz ellenőrzés alatt lévő területeiről, azaz Abháziából és Dél-Oszétiából.