eur:
416.12
usd:
399.64
bux:
0
2025. január 7. kedd Attila, Ramóna
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Jóváhagyhatják az EU katonai stratégiáját a csúcson

A magas energiaárak leküzdése is téma lesz Brüsszelben pénteken.

Az európai uniós tagállamok vezetői pénteken jóváhagyhatják az EU katonai stratégiáját, az úgynevezett stratégiai iránytűt - jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a brüsszeli EU-csúcsértekezlet második napjára érkezve.

A stratégiai iránytűnek nevezett intézkedéscsomag kétéves uniós munka eredménye, amely irányvonalakat fektet le az EU biztonság- és védelempolitikájának megerősítésére 2030-ig. Meghatározza például, hogy a tagországok hogyan reagáljanak a jelenlegi és a várható kihívásokra és fenyegetésekre, és lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós katonai csapatok létrehozását. Borrell hozzátette: az EU védelmi tervének célja, hogy erősebb partnerré váljon a NATO-n belül.

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteken egyebek között arról vitáznak, hogy a magas energiaárak leküzdése érdekében milyen reformokat lehetne végrehajtani az energiapiacon.

Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke a találkozóra érkezve azzal érvelt, hogy az EU két dolgot tehet az energiaárak csökkentése érdekében: közösen szerez be gázt, és uniós árplafont vezet be.

"A jelenlegi energiaárak nem valóságosak, tönkreteszik a lakosságot. Nehéz a piaci beavatkozás, de háborús helyzetben rendkívüli lépéseket kell tenni" - húzta alá. Jelezte: Belgium álláspontja egybecseng Spanyolországéval, amely az EU vezetőinek meggyőzése érdekében kampányt folytat e lépések megvalósítására.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja az említett két indítványt. Ezek a lépések - tette hozzá - biztosítanák, hogy Oroszország ne húzzon hasznot a magas piaci gázárakból. Morawieczki továbbra is az orosz energiaexport tilalma mellett érvelt, sajnálatát kifejezve, hogy Németország és Magyarország ezt nem támogatja.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy az orosz energiafüggőség csökkentésének megoldása "a közös európai beszerzések, a közös logisztika, a közös gáztározó kapacitások kiépítése". Jansa szerint egyik tagország sem ellenzi ezeket az intézkedéseket, de az egyes tagállamok orosz energiától való függősége különböző.

Az energiaár-plafonnal kapcsolatban Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, hogy a vezetők várhatóan konkrét intézkedéseket fogadnak el, de az Európai Bizottság kulcsszerepet fog játszani ennek meghatározásában.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

"A fő kérdés az, hogy demokratikus országok lesznek-e a meghatározói a jövő világrendjének, vagy az autoriter rendszerek. Nagyon sokan azt gondolják, hogy az autoriter rendszerek lesznek, mert azt látjuk, hogy az autoriter rendszerek jobban megértik egymást" – vélte Tálas Péter, a Nemzet Kiszolgálati Egyetem John Lukács Intézet egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában egy új tanulmánykötet kapcsán. Beszélt a világrendváltozás okozta kilátásokról és arról is, hogy az ukrajnai háború tétje, hogy a világban az érdekszféra politika vagy a befolyási övezet politika lesz-e az uralkodó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.07. kedd, 18:00
Aczél Petra
kommunikációs szakértő, a MOME rektorhelyettes
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×