eur:
393.53
usd:
364.35
bux:
71820.78
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Nyitókép: Pixabay

Aszódi Attila: a csernobili erdők tüze figyelmet érdemel, aggodalmat nem

Továbbra is ég a tűz a csernobili atomerőmű környékén, két négyzetkilométeres területen. A tüzet valószínűleg orosz tüzérségi lövések, illetve gyújtogatás okozta. Az ukrán tűzoltók eddig négy tüzet oltottak el, de még mindig vannak továbbiak a környező erdőkben.

A lezárt atomreaktor körüli terület, a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll. Az ukrán hatóságok azt közölték a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, hogy jelenleg nem végeznek sugárméréseket a területen, de elmondták, hogy Kijevben és a Csernobiltól nyugatra fekvő két helyszínen a cézium koncentrációjának enyhe emelkedését észlelték.

A hatóságok szerint a mérések nem adnak okot jelentős aggodalomra.

Az elmúlt években többször volt erdőtűz a száraz időjárás miatt a lezárt zónában - mondta az InfoRádiónak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára.

"Most is valami hasonló lehet valószínűleg szó. Amiatt kap ez nagyobb figyelmet, mert ezen a területen szennyezett a talaj, ami miatt radioaktivitással szennyezettek a növények is. Ha tehát tűz üt ki, akkor valamennyi radioaktivitást mobilizálódik. Ám

nem valószínű, hogy ebből olyan kibocsátás lenne, ami messzebbre eljutna, ugyanakkor mindenképpen figyelmet érdemel.

A helyi tűzoltók számára pedig az eset azért nagyon releváns, mert ilyen tűzben esetleg műszaki létesítmények is veszélybe kerülhetnének. Mivel visszatérő problémáról van szó, ezért nyilván tisztában vannak azzal, hogy a műszaki létesítményeket hogyan kell védeni az erdőtüzek ellen - ez nukleáris létesítményeknél alapkövetelmény" - mondta Aszódi Attila.

A Budapesti Műszaki Egyetem tanára hozzátette: a tűz által mobilizált radioaktivitás hígul a levegőben, és mire nagyobb népsűrűségű területre érne, már nem jelentene érdemi veszélyt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×