eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ukrán katonák és tűzoltók egy orosz rakétatámadásban megsérült lakóháznál Kijevben 2022. március 20-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

A világháború óta először lőhettek német katonák oroszokra

A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírójának sikerült kapcsolatba lépnie olyan külföldi zsoldosokkal, akik állításuk szerint Németországból mentek harcolni Ukrajnába.

A német lap újságírója a Telegram nevű közösségi oldal – azóta megszűnt –„Önkéntesek Ukrajnáért” nevű csoportjában próbált meg kapcsolatba lépni olyanokkal, akik az ukránok oldalán akartak harcolni. Bár a legtöbben rövid úton elhajtották a riportert, végül sikerült egy magát Andrejnek nevező emberrel kapcsolatban kerülnie, aki állítása szerint 27 önkéntessel készült Ukrajnába. A férfi azt állította magáról, hivatásos katonaként szolgált a német hadseregben, a Bundeswehrben – idézi a riportot a Telex.

Andrej állítólag március 11-én autóval indult a lengyel–ukrán határra. A Korczowa–Krakovec határátkelőn lépett át Ukrajnába, majd egy novojavorivszki benzinkúton volt a találkozó. A terv szerint innen vitték őket egy kiképzőbázisra. Novojavorivszk alig 20 kilométerre keletre fekszik Javorivtól, amelyet március 13-án orosz rakétatámadás ért. Mint olvasható, az oroszok nem véletlenül támadták ezt a vidéket, mert a hírszerzésük szerint ide érkeznek be az Ukrajnát támogató külföldi fegyverszállítmányok és zsoldosok.

A FAZ riportja szerint a német újságírónak két nap múlva sikerült beszélnie Andrejjel, aki felderítőként műholdas telefonnal is rendelkezett.

A zsoldos azt mondta: túl van az első bevetéseken, a körülményekhez képest fizikailag és mentálisan jól van.

A férfi megadta egy másik német zsoldos elérhetőségét, aki magát Janninak nevezte, aki az állította magáról, hogy aktív szolgálatban van a Bundeswehrnél, ahol páncélgránátos és kommandós kiképzést kapott.

Janni elmondása szerint vele együtt négy, Szászországból származó német vett részt azon az őrjáraton, amelyen Kijev északnyugati részén megláttak egy érkező orosz konvojt. Csapdaként akadályt állítottak nekik az úton, és sikerült felrobbantani a konvoj élén haladó csapatszállító járművet. A zsoldosok ezután

körülbelül hatvan méterről tüzeltek az oroszokra, amíg mind a tíz vagy tizenegy katonát „ártalmatlanították”.

Arra a kérdésre, hogy megölték-e őket, nem érkezett egyértelmű válasz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyzi: a második világháború óta talán ez volt az első alkalom, amikor német katonák orosz katonákra lőttek, ráadásul Ukrajnában, ahogy 81 évvel ezelőtt – bár ezek a németek most formálisan nem a német hadsereg kötelékében harcolnak ott.

A német lap próbálta ellenőrizni az Ukrajnában harcoló zsoldosok kilétét és történeteik valóságtartalmát, de a riporter hiába kérte mindkét katonát, hogy küldjenek képet Ukrajnából, azt a választ kapta, hogy „harc közben és utána nem azon jár az eszük, hogy fényképeket csináljanak”. A FAZ arra is kitért, hogy kérdéseikre a német védelmi minisztérium azt közölte:

csak néhány olyan emberről tudnak, akik korábban a Bundeswehr kötelékében szolgáltak, és most Ukrajnában harcolnak, de olyan zsoldosról nem tudnak, akik jelenleg is a hadseregben szolgálna.
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×