eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Rakétatámadás során megrongálódott lakóház Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Kis-Benedek József: Putyin céljai világosak

Jelentős fölényben van az orosz hadsereg az ukrán haderővel szemben - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő arról is beszélt, hogy az ukrán katonáknak még nem volt idejük megtanulni a nyugati országoktól kapott fegyverek használatát.

A többoldalú orosz támadásról szóló hírek megfelelnek a valóságnak, de most, hogy csütörtökön az ukrán légvédelmet jelentősen meggyengítették, nyilván a légierőt fogják használni, és kevésbé fognak szárazföldi erőket bevetni - nyilatkozta Kis-Benedek József.

A szakértő hozzátette: amennyiben ez nem jár kellő sikerrel Oroszország szempontjából, tehát például nem gondolják meg magukat az ukránok, hogy néhány engedményt tesznek, akkor mennek majd szárazföldi erővel különböző városok ellen. Orosz részről különleges erők is vannak ott, a légideszantosokat bevetik ejtőernyővel, tehát gyakorlatilag pillanatok alatt el tudják érni azokat a területeket, ahol komoly veszteségeket tudnak okozni az ukránoknak.

Ukrajna egyelőre kerüli a komolyabb veszteséget, tehát nincs nagy ellenállás. ennek azonban lehet egy esetleges negatív vonzata, ami azt jelenti, hogy gerilla műveletekbe kezdenek, ahol az oroszok megjelennek.

Leginkább az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szállít fegyvereket Ukrajnának, de az kérdés, hogy vajon mennyire tudják ezeket használni? Ahhoz idő kell, hogy ezeket az új, korszerű fegyvereket kezelni tudják, ez is az oka a nem túl intenzív ellenállásnak Ukrajna részéről.

Oroszország célja elég világos a szakértő szerint: közölte Putyin elnök, hogy ők azt akarják, hogy Ukrajna jelentse ki: nem kíván a NATO tagja lenni egyáltalán, másik pedig az egy kicsit távolabbi cél, hogy legyen ott egy rendszerváltás. Ezt a garnitúrát, amely most uralja az országot azt le akarja váltani és egy olyan vezetés takar, amely oroszbarát, de ez nem lesz egyszerű feladat.

A szakértő nem számít arra, hogy ez egy villámháború lehetne, hiszen Ukrajna igen nagy ország.

Arról is beszélt, hogy elvileg nem kizárt, hogy orosz csapatok eljussanak a magyar határ közelébe, de semmiképpen nem lépik át azt. Ugyanakkor kevéssé valószínű, hogy közel jönnének Magyarországhoz, hiszen Ukrajna keleti területein számos olyan objektum található, amiket az oroszok egyenlőre meghatározott céllal tönkre akarnak tenni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×