Ülésezett a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága, melynek tagjain kívül jelen volt Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és Papp Károly, a Belügyminisztérium belbiztonsági államtitkára. Az ülés anyagát 2051-ig titkosították.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője, a parlamenti bizottság alelnöke arról beszélt az ülés után, hogy a kormány képviselői megerősítették, amit Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is mondott, hogy NATO-katonák nem mennek Ukrajnába, a szövetség keleti szárnyának megerősítését célozzák meg.

Vadai Ágnes megjegyezte, hogy korábban a fideszes politikusok még orosz katonai fellépésnek nevezték a történteket, most már egyre többen "elismerik", hogy orosz agresszióról van szó.

Erről országgyűlési határozatot szeretnének elfogadtatni, ezért kezdeményezni fogják a parlament rendkívüli ülésének összehívását.

Emellett felvetették, hogy mivel napról napra változik a helyzet, a bizottság tagjai kapjanak napi operatív jelentést, ahogy a Covid-helyzetben. Ezt a kormány megfontolja - közölte a DK-s politikus.

Kezdeményezni fogják a honvédelmi és rendészeti bizottság - akár a nemzetbiztonsági bizottsággal együttes - ülésének rendszeres összehívását. Erre a parlamenti ülésszak végéig lehetőség van: a választásokig a jelenlegi összetételében, a választások után pedig annak megfelelően - mondta.

Kocsis Máté: úgy látjuk, Magyarország felkészült minden verzióra

Konszenzusnak kell lennie abban, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője pénteken Budapesten az Ukrajnában folyó orosz katonai akcióra utalva.

Kocsis Máté (aki egyébként nem tagja a testületnek), azt mondta, meggyőződtek arról, hogy Magyarország kellőképpen felkészült minden verzióra.

Az elhangzottak alapján úgy értékelt, Magyarország mind a humanitárius segítségnyújtást, mind a NATO-s és EU-s kötelezettségekből adódó feladatokra felkészült. Azt mondta, a honvédség és a rendőrség mindent megtett azért, hogy ne történhessen olyan esemény Magyarországon, amely "meglepetést vagy kárt okozna". Ideértve az Ukrajna felől érkező menekültek befogadását is - fűzte hozzá.

Magyarország "akarategységben van" a NATO-val és az Európai Unióval

- emelte ki. "A háborút nem tartjuk megoldásnak, a békében vagyunk érdekeltek, a békés rendezésben vagyunk érdekeltek" - jelentette ki, hozzátéve: ehhez Magyarország minden segítséget megad.

"Magyarország nem küld katonát és nem küld fegyvert Ukrajnába" - nyomatékosította, kiemelve: "nem kívánunk ebben a konfliktusban részt venni".

Kocsis Máté kérdésre válaszolva azt mondta: ezt azért kell annyira hangsúlyozni, mert baloldali politikusoktól a napokban több felelőtlen nyilatkozat is elhangzott. Példaként említette Fekete Győr Andrást, a Momentum volt elnökét, aki szerint fegyvereket kellene küldeni Ukrajnába. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt pedig azt mondta, Magyarországnak fegyvereket és magyar katonákat, "fiatal embereket" kellene Ukrajnába küldenie.

A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet: van politikai súlya annak, ha egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt "össze-vissza beszél egy háborús helyzetben", ezért arra kérjük őket, hogy ne tegyék.

Azt mondta: a zárt ülésen megnyugtatónak találta, hogy

az ellenzéki képviselők más hangnemben beszéltek bent, mint a nyilvánosság előtt.

Kocsis Máté szerint a következő napokban a politikai viták élezésénél sokkal fontosabb, hogy "higgadtság legyen, felelősségteljes nyilatkozatok legyenek" és "ne próbáljanak meg 1-2 százalékokért, vélt politikai előnyökért blődségeket mondani".