Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
316.58
bux:
0
2026. február 10. kedd Elvira
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamainak fóruma által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök videókonferencia keretében vesz részt az APEC-tagállamok gazdasági és politikai vezetői számára rendezett kétnapos csúcstalálkozón az új-zélandi Wellingtonban 2021. november 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/APEC Új-Zéland/Jeff Tollan

Salát Gergely: Kínának úgy hiányzott az orosz–ukrán konfliktus, mint púp a hátára

Kína egyelőre diplomatikusan távol tartja magát az orosz–ukrán konfliktustól; a pekingi vezetés most alakítja ki álláspontját a kérdésben – mondta az InfoRádióban Salát Gergely. A sinológus szerint most a Nyugat hozzáállásán múlik, hogy Kína kinek az oldalára áll. Hozzátette: ha leáll az orosz gázszállítás Európába, Kína ezt nem tudja átvenni.

Kína elég kellemetlen helyzetben van; úgy hiányzott neki ez konfliktus, mint a púp a hátára, emiatt pedig lavírozni próbál – fogalmazott Salát Gergely. Peking nagyon jó kapcsolatokat épített ki Oroszországgal az elmúlt években, viszont azt vélhetően nem szeretné, hogy Moszkva belerángassa egy totális konfliktusba a Nyugattal.

A sinológus szerint Kína egyelőre nagyon szűkszavúan reagált az eseményekre, vagyis még nem dönthették el, hogy mit is lépjenek a helyzetben. Amit közöltek, az egy „szokásos kínai szóvirághalmaz” arról, hogy a békés megoldásokat, diplomáciai tárgyalásokat kellene forszírozni, másrészt viszont tettek egy gesztust Oroszországnak azzal, hogy bejelentették: minden országnak a jogos biztonsági igényeit tiszteletben kell tartani, és figyelembe kell venni. Harmadrészt azt is jelezték, hogy a szankciók soha nem működnek, és az erre irányuló politikát Kína elítéli. Mindez gyakorlatilag azt vetíti előre, hogy

Peking nem fog részt venni Oroszország elleni szankciókban,

így az oroszok, ha valamire szükségük lesz, a kínaiakhoz fognak fordulni és meg is fogják kapni – magyarázta a szakértő.

Salát Gergely arról is beszélt, ha Európa nem fog gázt vásárolni Oroszországtól, Kína nem tudja teljes egészében kiváltani az európai gázexportot, hiszen nem állnak rendelkezésre a szállítási kapacitások a két ország között. Nem beszélve arról, hogy „a kínaiak mindent vesznek mindenhonnan”, így például cseppfolyós gázt az Egyesült Államoktól – de ott ez nem politikai kérdés egy-két kivétellel –, miközben nagyon alacsony ennek az energihordozónak a súlya, így a jelenleginél sokkal több gázzal nem is igazán tudnának mit csinálni. Vagyis e téren Kína nem fogja kihúzni Oroszországot a bajból.

A kínai–orosz kereskedelemben az elmúlt évtizedekben nagyon komplex viszont épült ki a két ország között, az energetika fontos, gázt és olajat is vesz Kína, cserébe pedig ipari termékeket – a zoknitól az okostelefonig mindent – szállít, emellett sokáig az orosz haditechnika is meghatározó volt a világ legnépesebb állama számára.

Azzal kapcsolatban, hogy az események átalakíthatják-e Peking kapcsolatait a világ különböző nagyhatalmaival, Salát Gergely jelezte, hogy már összeült a kommunista párt állandó bizottsága, mely a legfelső szintű döntéshozó testülete Kínának. Már önmagában az, hogy rendkívüli ülés tartottak, érzékelteti, hogy nagyon fontosnak tartják a kérdést a kínai vezetők.

A sinológus úgy véli, nagyon sok minden a nyugati hatalmak viselkedésén fog múlni, hogy megpróbálják-e belepréselni Kínát a konfliktusba, és folytatódni fog-e a szokásos narratíva, miszerint a „két fő gonosz egy követ követ fújnak”, vagy lesz annyi esze a nyugati stratégáknak, hogy megpróbálják Oroszországot és Kínát szétválasztani, és éket verni közéjük. Hogy tesznek-e valamiféle gesztust, engedményt Kínának különböző ügyekben, amibe belekapaszkodhatnak.

Vagyis az is benne van a kalapban, hogy adott esetben Kína kénytelen lesz kőkeményen beleállni a konfliktusba, ha a Nyugat továbbra is egy lapon említi Oroszországgal – zárta gondolatait Salát Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×