eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Periszkópba néz egy ukrán katona a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében lévő frontvonalnál 2022. február 7-én. Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg között.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Sokkoló fejlemény az ukrán–orosz konfliktusban

A korábbi jóslatot módosítva, miszerint szerdán indult volna meg az Ukrajna elleni orosz támadás, az Egyesült Államok most már úgy fogalmaz: „bármelyik nap bekövetkezhet”. Közben a feszültség közepette, Putyin elnök személyesen jelen lesz egy fehéroroszországi hadgyakorlaton.

Ugyan az orosz média jókat gúnyolódott a be nem vált jóslaton, az Egyesült Államok és szövetségesei szerint még mindig komoly a veszélye, hogy megindul az Ukrajna elleni orosz invázió. Joe Biden amerikai elnök szerint „minden jel” arra mutat, hogy Moszkva napokon belül megindítja a támadást.

NATO-források szerint az oroszok hamis indokot akarnak kreálni a támadásra. A nyugati média példaként hozta fel a luganszki régiónak a kormány által ellenőrzött részén található óvoda elleni aknatámadást, amelyben szerencsére senki sem halt meg, bár az Ukrainszkaja Pravda című lap szerint „a megszállók támadásában” két tanár agyrázkódást szenvedett.

Ukrajna és szövetségesei ezt a szakadárok akciójának minősítették, bár a hamis ürügy logikája azt mondaná, hogy a lázadóknak a saját területüket kéne támadni, és azt az ukránokra kenni.

Közben pénteken a helyi zsargonban felkelőknek, az ukrán és nyugati szóhasználatban szeparatistáknak nevezett erők azt mondták, hogy

evakuálni akarják a területükön élőket Oroszországba.

Mindez sokkoló fejlemény a konfliktusban, ami a Nyugat szerint újabb indok lehet arra, hogy Moszkva megindítsa az inváziót – véli a Reuters. A megjegyzés kommentálásával sem Moszkva, sem Kijev nem sietett.

Az úgynevezett Luganszki és Donyecki Népköztársaságok lehetnek azok a gyutacsok, amelyek belobbantják a lángot. A területen olyanok élnek, akik többségükben oroszul beszélnek és az utóbbi években orosz állampolgárságot kaptak. A nyugati érvelés az, hogy Putyin elnök az ő védelmüket indokolva támadhat. A területeken és Oroszországban viszont éppenséggel attól félnek, hogy Ukrajna próbálhatja meg fegyverrel visszafoglalni a régiót.

Kedden az utóbbi évek legkeményebb tüzérségi támadását élték át a helyiek, miközben Kijev és a szeparatisták egymást vádolták. A Reuters szerint 600 robbanást lehetett hallani – és ilyenre a 2015-ös tűzszünet óta nem volt példa. Viszont az nem igaz, hogy a tűzszünet ellenére az elmúlt években ne lettek volna összecsapások.

Bár Moszkva továbbra is tagadja, hogy le akarná rohanni a szomszédot, a nyugati államok szerint

nem igaz, hogy megkezdte csapatai visszavonását, sőt közelebb küldte őket a határhoz.

Közben a hétvégén Vlagyimir Putyin is jelen lesz az orosz és a fehérorosz fegyveres erők közös hadgyakorlatán, amelynek célja „a stratégiai elrettentés” és amelynek során atomtöltetek hordozására alkalmas ballisztikus- és cirkáló rakétákat is kipróbálnak.

Az orosz vezetés korábban azt állította, hogy vasárnap, a hadgyakorlat végén kivonják az oda küldött orosz csapatokat Fehéroroszországból.

Washingtonban a Fehér Ház közölte: a hadgyakorlat növeli az Ukrajna körüli feszültséget.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×