Infostart.hu
eur:
363.8
usd:
324.47
bux:
144454.77
2026. október 16. péntek Gál
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint 100 ezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül.
Nyitókép: MTI/AP

A háború szele - Nem mindegy, ki hol él Ukrajnában

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke abban bízik, hogy nem lesz háború, csak "kamaszos vetélkedés a nagyhatalmak között", amit látunk. Ukrajna keleti felében viszont "csomagolnak" az emberek, a Nyugat-Európában dolgozó kárpátaljai magyarok "kicsit aggódnak".

Hogy mennyire érzik az emberek a saját bőrükön a háború szelét, az attól is függ, hogy ki hol él Ukrajnában - mondta érdeklődésünkre Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

"Aki az ország nyugati felében él, mint mi, az elég messze van az eseményektől, a fővárosban vagy a keleti régiókban másként érzékelik, tapasztalják a helyzetet. Egy keleti megyében élő kollégám azt mondta, érzi a háborús fenyegetettséget, nálunk ez nincs így. Ráadásul a veszélyérzet attól is függ, hogy nézünk-e ukrán nyelvű híradásokat vagy sem, eljutnak-e hozzánk a nyugati információs csatornák" - ecsetelte.

Kijelentette:

keleten csomagolnak, az egyszerű emberek is, sokan családostól Kárpátaljára mentek "haza".

"Mindenki biztos volt benne, hogy a katonai hadmozdulat be is fog következni, az emberi fejekben tehát a háborús helyzet ott volt."

Hogy konkrétan mi történne, ha kitörne a háború, arról Zubánics László azt mondta, nehezen lehet megítélni, mert

az ország 1991-es függetlenedésekor és 2005-ben, valamint 2014-ben az "események" kapcsán sem volt igazán háborús érzet.

"Nagyon sokan úgy vélik, hogy menekülni kell, az ötven éven felüliek viszont azt mondják, a háború az háború, de jön a tavasz, és a kerti munkákkal kell foglalkozni. Tehát nem igazán tudják, hogyan kéne reagálni."

A kárpátaljai magyarokat most leginkább a magas gázárak, a rossz utak és a romló közbiztonság foglalkoztatja.

"A kárpátaljai magyarok jelentős része ma valahol Nyugat-Európában keresi meg a kenyérre valót,

valószínűleg ők is most aggódnak kicsit az itthon maradottak kapcsán, de mi egyelőre bizakodóak vagyunk, hogy ez a háborús helyzet csak látszat, illetve kamaszos vetélekedés a nagyhatalmak között. Reméljük, háború a mi korosztályunk részére nem fog bekövetkezni."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újra ki kell találni Európa helyét a világgazdaságban – az EU-csúcsról posztolt az ET elnöke

Az európai vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy tisztességes feltételek mellett versenyezzenek – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Akár kétmilliárd euróval nagyobb uniós keretet szeretne elérni a kormány a következő hétéves költségvetésben, amellyel részben pótolná a jogállamisági viták miatt végleg elveszített mintegy 2,1 milliárd eurót, közölte Magyar Péter miniszterelnök. Az ír elnökség legújabb javaslata már nagyjából egymilliárd euróval több forrást szánna Magyarországnak. A csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson a migrációs szabályok szigorítása és a napi egymillió eurós uniós bírság eltörlése is napirendre kerül. A csúcs elején Magyar Péter közölte: jelenlegi formájában nem elfogadható a következő hétéves uniós költségvetési keretre tett javaslat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×