Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.03
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat Azov zászlóaljának tagjai civileket tanítanak lőni a délkelet-ukrajnai Mariupol városban tartott alapkiképzésen 2022. február 13-án. A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon invázióra készülve. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Orosz–ukrán válság: nem a háború, hanem a hadkötelezettség elől menekülnének a legtöbben

Egy esetleges orosz–ukrán konfliktus nem érne el Kárpátaljáig, de hatással lehet az ott élő magyarokra – mondta Seremet Sándor történész, aki szerint a fiatalok és a középkorúak leginkább a sorozás miatt hagynák el a hazájukat.

Bár az Ukrajnán belüli jelzések is leginkább arra irányulnak, hogy az orosz fél nem készül támadásra – a napokban maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte ennek lehetőségét újságírók előtt –, ha ez mégis bekövetkezne, Seremet Sándor történész véleménye szerint az lokális konfliktus lesz Kelet-Ukrajnában, a Donbasz régióban, és várhatóan nem fog kiterjedni egész Ukrajnára.

"Talán nem szerencsés párhuzamot vonni, de hasonlatosan a dél-oszétiai háborúhoz" – tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.

Ebben az esetben

a Kárpátalján élő mintegy 150 ezres lélekszámú magyarságot egy esetleges konfliktus közvetlenül nem érintené, közvetetten már annál inkább.

A 2014-es konfliktus alkalmával is sokan elhagyták az otthonaikat, de nem azért, mert elérte őket a háború, hanem amiatt, mert a fiatal férfiak – és most már nők is – hadkötelesek. Egy háború alkalmával pedig be kellene vonulniuk a hadseregbe, ha nem is egyből a frontra, de sorkatonai szolgálatra, ami miatt vélhetően sokan választanák Ukrajna elhagyását – vélekedett Seremet Sándor.

Szavai szerint

"nagyobb tolóerő a hadkötelezettség, mintsem az áttelepülés”.

A történész becslése szerint a magyarok közül ez százakat, legfeljebb ezreket érintene. Nagyon sok ukrán és ukrán–magyar kettős állampolgár is Magyarországon keresi a mindennapi kenyerét, és már így is nagyon sokan elköltöztek Ukrajnából, Kárpátaljáról, függetlenül attól, hogy magyarok-e, ezt egy kiéleződő konfliktus csak megerősítené – fogalmazott Seremet Sándor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×