Infostart.hu
eur:
363.75
usd:
324.4
bux:
144454.77
2026. október 16. péntek Gál
Az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat Azov zászlóaljának tagjai civileket tanítanak lőni a délkelet-ukrajnai Mariupol városban tartott alapkiképzésen 2022. február 13-án. A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon invázióra készülve. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Orosz–ukrán válság: nem a háború, hanem a hadkötelezettség elől menekülnének a legtöbben

Egy esetleges orosz–ukrán konfliktus nem érne el Kárpátaljáig, de hatással lehet az ott élő magyarokra – mondta Seremet Sándor történész, aki szerint a fiatalok és a középkorúak leginkább a sorozás miatt hagynák el a hazájukat.

Bár az Ukrajnán belüli jelzések is leginkább arra irányulnak, hogy az orosz fél nem készül támadásra – a napokban maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megkérdőjelezte ennek lehetőségét újságírók előtt –, ha ez mégis bekövetkezne, Seremet Sándor történész véleménye szerint az lokális konfliktus lesz Kelet-Ukrajnában, a Donbasz régióban, és várhatóan nem fog kiterjedni egész Ukrajnára.

"Talán nem szerencsés párhuzamot vonni, de hasonlatosan a dél-oszétiai háborúhoz" – tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.

Ebben az esetben

a Kárpátalján élő mintegy 150 ezres lélekszámú magyarságot egy esetleges konfliktus közvetlenül nem érintené, közvetetten már annál inkább.

A 2014-es konfliktus alkalmával is sokan elhagyták az otthonaikat, de nem azért, mert elérte őket a háború, hanem amiatt, mert a fiatal férfiak – és most már nők is – hadkötelesek. Egy háború alkalmával pedig be kellene vonulniuk a hadseregbe, ha nem is egyből a frontra, de sorkatonai szolgálatra, ami miatt vélhetően sokan választanák Ukrajna elhagyását – vélekedett Seremet Sándor.

Szavai szerint

"nagyobb tolóerő a hadkötelezettség, mintsem az áttelepülés”.

A történész becslése szerint a magyarok közül ez százakat, legfeljebb ezreket érintene. Nagyon sok ukrán és ukrán–magyar kettős állampolgár is Magyarországon keresi a mindennapi kenyerét, és már így is nagyon sokan elköltöztek Ukrajnából, Kárpátaljáról, függetlenül attól, hogy magyarok-e, ezt egy kiéleződő konfliktus csak megerősítené – fogalmazott Seremet Sándor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újra ki kell találni Európa helyét a világgazdaságban – az EU-csúcsról posztolt az ET elnöke

Az európai vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy tisztességes feltételek mellett versenyezzenek – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Akár kétmilliárd euróval nagyobb uniós keretet szeretne elérni a kormány a következő hétéves költségvetésben, amellyel részben pótolná a jogállamisági viták miatt végleg elveszített mintegy 2,1 milliárd eurót, közölte Magyar Péter miniszterelnök. Az ír elnökség legújabb javaslata már nagyjából egymilliárd euróval több forrást szánna Magyarországnak. A csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson a migrációs szabályok szigorítása és a napi egymillió eurós uniós bírság eltörlése is napirendre kerül. A csúcs elején Magyar Péter közölte: jelenlegi formájában nem elfogadható a következő hétéves uniós költségvetési keretre tett javaslat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×