Még nem zárult le a Turów bánya miatt Varsóra kiszabott bírság ügye. A brüsszeli testület szóvivője kedden megerősítette, hogy a büntetésteljesítésben fennálló elmaradás első hónapja után esedékes összeget (15 millió eurót) a következő tíz napon belül levonják a Lengyelországnak járó közösségi kifizetésekből.

A varsói kormány máris jelezte, hogy fellebbez a lépés ellen. A hírt még kedden közölte Piotr Müller kormányszóvivő, aki részint azzal érvelt, hogy a napokban a cseh és a lengyel kormány megállapodott az eredetileg Európai Bíróság elé került turówi bányahasználat ügyében,

azaz a peres kérdés elévült.

Emellett, ha erre nem is került volna sor, a lengyel kormány szerint a bíróság kifizetést elrendelő döntése akkor is – jogilag és a tényeket is tekintve – „alaptalan”, túlmutat az uniós alapszerződéseken és sérti az azokban rögzített, energiabiztonságot szavatoló előírásokat – tette hozzá a PAP hírügynökségnek nyilatozó lengyel kormányszóvivő. Emlékeztetett: a Turów bánya ügyében a lengyel kormánynak kötelessége volt, hogy biztosítsa az ország energiabiztonságát.

A múlt heti cseh-lengyel megállapodás után cseh részről jelezték, hogy visszavonják a turówi bányahasználat kapcsán az EU-bíróságnál tett panaszt, amire valóban sor is kerüt, és most kedden a luxembourgi taláros testület nevében már hivatalos tényként közölték, hogy a bíróság törölte nyilvántartásából a kérdéses ügyet.

Bizottsági részről ugyanakkor leszögezték:

mindez nem teszi semmissé a 2021. szeptember 20. és a 2022 februári cseh-lengyel megállapodás közötti időszakra vonatkozó pénzbüntetés kifizetésének szükségességét.

Emlékezetes, hogy a luxembourgi bíróság eredetileg még tavaly májusban utasította arra a lengyel felet, hogy a bányahasználat kapcsán esedékes ítéletig függeszék fel a kitermelést. Lengyel részről azonban megtagadták ezt, minek utána a bíróság, az ilyenkor szokásos eljárást követve, tavaly szeptember 20-án újabb ítéletben napi 500 ezer eurós pénzbüntetés megfizetésére kötelezte Lengyelországot mindaddig, amíg nem teljesíti a májusi luxembourgi határozatban foglaltakat.

EU-bírósági ítéletek nem teljesítése miatt pénzbüntetést kiróni nem ismeretlen az uniós perek történetében, és az is megszokott, hogy ilyenkor általában napi díjtételt szabnak meg. A pénzbüntetés tényleges „végrehajtására” azonban eddig még nem került sor, mert ebben a fázisban az érintett országok többnyire már együtműködést mutatnak.

Az Európai Bizottság még mindig a szokott eljárásrendet követve tavaly ősz óta több ízben is felszólította Varsót a turówi ügyben hozott bírósági határozat teljesítésére vagy a pénzbüntetés befizetésére, lengyel részről azonban sokáig az volt az alapállás, hogy

nem ismerték el az adott kérdésben a luxembourgi bíróság illetékességét, illetve tévesnek minősítették a született döntést, következésképpen a kirótt büntetést sem tekintették magukra nézve kötelezőnek.

A Bizottságot azonban ilyen esetekre szintén kötik a kötelző hivatalos lépések, és miután az utolsó felszólításra sem született a megadott határidőig (2022. január 18.) konstruktiv lengyel reagálás, a brüsszeli testület átléptette az ügy kezelését a tényleges végrehajtás fázisába.

Ami egyébként precedens értékű tett, lévén ilyen aktusra mág sohasem került sor tagállam ellen.

A mostani bejelentés szerint az első levonás a tavaly szeptemberi bírósági ítélet és az október 19. közötti időszakra eső napi 500 ezrek összesített összegét tartalmazza. De már megküldték Varsónak az értesítést a következő – október 20. és november 18. közötti – időszak utáni újabb levonás esedékességéről is, hacsak Varsó időközben nem fizeti be maga a kérdéses összeget.

A bizottsági hozzáállást Didier Reynders igazságügyi biztos és bizottsági alelnök azzal magyarázta, hogy a végrehajtás tekintetében Brüsszel egyfajta kényszerpályán is van, lévén, ha eltekintenének ettől, azzal

a jövőre nézve veszélyes precedenst teremtenének, és mások is kedvet kaphatnának a bírósági büntetés befizetésének a megtagadásához.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a brüsszeli érvelés jogi értelemben minden bizonnyal korrekt, másfelől viszont a fejleményre meglehetősen kényes politikai pillanatban került sor. Nevezetesen akkor, amikor Andrzej Duda lengyel államfő éppen hogy az EU-lengyel feszültség csökkentését célzó lépéseket helyezett kilátásba (mindenekelőtt az uniós részről évek óta megkérdőjelezett legfelsőbb bírósági fegyelmi tanács feloszlatásának a szándékával).

A nemzetközi sajtóban varsói (lengyel elnöki) „olajágként” jellemzett bejelentést hamarosan követte Duda keddi brüsszeli látogatása is, amikor államfői minőségében sorban látogatta az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a NATO vezetőit.

Mindezek mögött persze már elsődlegesen az orosz kormánnyal folyó politikai vita és az orosz-ukrán helyzet elmérgesedése állt, de a lengyel elnök különösen Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel találkozva

sietett hangsúlyozni a korábbi nézeteltérések feülírásának a szükségességét is.

A pénzbüntetés végrehajtásáról tett brüsszeli bejelentés ennek közegében látott napvilágot. A lengyel korányszóvivő említett nyilatkozatáan részben erre utalva is jegyezte meg, hogy varsói megítélés szerint „napjaink oroszországi geopolitikai fenyegetése” úgymond ennek megfelelő „kontextusba helyezi” a kérdéses ügy megítélését is.