eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A boxing match between the European Union and Poland
Nyitókép: Zerbor/Getty Images

Ha Varsó keddig nem fizet, az EU történetében először jöhet a közösségi pénzmegvonás

Miközben ketyeg az óra egy leendő, 70 millió eurós európai uniós pénzbüntetés elindításához, kedden egy másik, ezúttal egy 15 millió eurós EU-bírósági büntetésnek immár a befizetési határideje jár le. Lengyelország történelmi döntés előtt áll.

Január 18-án jár le a határideje annak a 15 millió eurós (mintegy 5,5 milliárd forintos) pénzbüntetésnek a befizetésére, amire még tavaly kötelezte a lengyel kormányt a luxembourgi Európai Bíróság, miután Varsó megtagadta tavaly szeptember 20-i ideiglenes ítéletének a végrehajtását.

Néhány napon belül ez már a második EU-bírósági ítélet varsói megtagadása miatt kirótt pénzbüntetéses eset, ami egyébként az uniós ítélkezések sorában, ha nem is gyakori, de nem példátlan. Az viszont precedens lesz, ha a lengyel kormány kitart az ítélet elutasítása mellett és büntetést sem fizet, mire válaszul

az EU történetében először az Európai Bizottság megkezdheti a kérdéses összeg levonását a Lengyelországnak járó közösségi kifizetésekből.

A január 18-i határidő elmúltával az Európai Bizottság 10 nap ráhagyással foganatosíthatja a büntetéssel arányos közösségi költségvetési finanszírozás visszatartását Lengyelország vonatkozásában.

Pénzbüntetés kiszabása európai bírósági ítélet késedelmes végrehajtása miatt nem ismeretlen az európai uniós eljárások történetében, de tényleges „behajtásra” még nem került sor, lévén, az ilyen helyzetbe került országok az utolsó percben eddig mindig hozzáfogtak a kérdéses bírósági döntés teljesítéséhez, vagy pedig befizették a kirótt büntetést.

A mostani 15 millió eurós büntetés esetében – csakúgy, mint a múlt héten újabb fázisba jutott másik, 70 millió eurós ítéletnél – az alapállás éppen az, hogy a lengyel kormány egyelőre nem fogadja el sem a vonatkozó ítéleteket, sem pedig (a második ügyben) azt, hogy ennek kapcsán ítéletet lehetővé tevő európai uniós illetékesség állna fenn.

A kedden lejáró ítélet amúgy környezetvédelmi kérdést érint, és előzménye egy csehországi panasztétel, amiben a prágai kormány egy, a cseh–lengyel határon (de már lengyel területen) kiaknázott lignitbánya adott feltételek mellett működésének a betiltását követelte. A bánya ugyanis prágai megítélés szerint veszélyezteti a régió – így a térséggel határos cseh területek – ivóvíztartalékait, és egyéb környezeti ártalmakat okoz. A cseh kormány a lengyel bánya bezárását kívánta elérni, ellenkező esetre pedig napi 5 millió eurós büntetés kiszabását indítványozta a lengyel félre.

A brüsszeli testület, követve az ilyenkor esedékes rutint, megvizsgálta a panaszt, és azt megalapozottnak ítélve környezetre káros tevékenység miatt kötelezettségszegési eljárást kezdett Lengyelország ellen, lényegében a cseh indítvány szerinti intézkedést követelve Varsótól, amit azonban az utóbbi megtagadott. Lengyel részről, kétségbe vonva a panasz megalapozottságát, egyebek között arra hivatkoztak, hogy a turówi bánya a lengyel energiaellátás 7 százalékát fedező kitermelést biztosít, és bezárása vagy korlátozása a lengyel energiaellátás biztonságát veszélyeztetné.

Mivel a bizottsági eljárás keretében nem sikerült egyezségre jutni, Brüsszel az ilyenkor szokásos módon a luxembourgi Európai Bíróság elé vitte az ügyet. Itt is beindult a rutin – aminek első fázisa a bíróság esetében is a panasz befogadásának a megítélésével kezdődik –, majd a per előrehaladtával, idén májusban, a luxembourgi testület felszólította a lengyel hatóságot, hogy a végső ítéletig függessze fel a bánya működtetését.

Varsóban azonban ezt is megtagadták, ami után az Európai Bíróság még mindig a szokott eljárási rutint követve az úgynevezett második ítélet eszközéhez nyúlt, amit EU-szintű jogi döntések figyelmen kívül hagyása esetén lehet alkalmazni, és ami jellemző módon

pénzbírság kiszabásával igyekszik kikényszeríteni az első ítélet végrehajtását.

Ez lehet egybeni nagyobb összeg, de jellemzőbb a rövidebb szakaszokra szóló (jellemzően napi) pénzbüntetés megállapítása mindaddig, amíg az ítélet nem teljesül. Most is ezt történt: a luxembourgi testület tavaly napi 500 ezer euró befizetésére kötelezte Lengyelországot mindaddig, amíg eleget nem tesz a bányatevékenység beszüntetésének.

Miután erre sem született egyetértő varsói reakció – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök már az eredeti felfüggesztési ítéletre válaszul is úgy reagált, hogy a bánya bezárása súlyos gazdasági következményekkel járna és ezért biztos nem kerítenek sort rá, a pénzbírságot pedig Marcin Romanowski, az igazságügy-minisztérium államtitkár-helyettese ősszel „bírói rablásnak”, „fényes nappal elkövetett lopásnak” minősítette –, az Európai Bizottság tavaly november 10-én 45 napos határidővel 15 millió eurós fizetési felszólítást küldött a lengyel kormánynak.

Mivel ismét nem született lengyel egyetértés, a brüsszeli testület idén januárban újabb emlékeztetőt küldött Varsóba, ennek volt a határideje január 18.

A büntetés egyelőre a szeptember 20-i ítélet és az október 19-i időszakra vonatkozik, a bíróság ítélete értelmében

visszamenőlegesen az ítélet óta eltelt valamennyi nap a pénzbüntetés hatálya alá kerül, ha az érintett ország nem tanúsít együttműködést az ügyben.

A másik, „70 millió eurós ügyben” az Európai Bíróság tavaly július 14-én szólította fel a lengyel kormányt a lengyel legfelsőbb bíróság mellett működő fegyelmi tanács adott formájú működésének a felfüggesztésére, majd miután a lengyel kormány ennek nem tett eleget, a luxembourgi taláros testület tavaly október 27-én úgy határozott, hogy Varsó napi 1 millió eurós (360 millió forintos) pénzbírsággal sújtható mindaddig, amíg az ítéletben foglaltak teljesülnek.

Az Európai Bizottság tavaly a téli szünet előtt, december 22-én külön jegyzékben tájékoztatta Varsót, hogy milyen lépések várhatóak, ha 2022. január 11-ig nem adja tanújelét végrehajtási szándékának. A jegyzék kapcsán a brüsszeli testület szóvivője e hét elején jelezte, hogy ha lengyel részről ez is válasz nélkül marad, akkor a bizottság úgy tekint majd a helyzetre, hogy Varsó nem szándékozik az Európai Bíróság ítéletét végrehajtani, aminek fényében a testület először fizetésre felszólító levelet fog küldeni – a turówi bánya ügyében ezen tehát már túl vannak –, majd ha a lengyel fél továbbra is elutasító, a bizottság a Varsónak esedékes közösségi kifizetésekből itt is visszafoghat ezzel megegyező részt.

Az októberi luxembourgi bírósági verdikt amúgy heves politikai visszhangot váltott ki a lengyel kormány részéről, Zbigniew Ziobro lengyel igazságügy-miniszter zsarolásról és egy lengyel alkotmányos testület működésébe történő beavatkozásról beszélt, és kilátásba helyezte, hogy kormánya nem fogja alávetni magát az újabb ítéletnek sem.

Mindebből elemzők szerint az is következik, hogy a konkrét ügyekben született európai bírósági ítéletek kérdése mára már túllépett az adott problémák pontos megítélésén, és a politikai téteket is felvető dilemma immár az, hogy milyen következményei lehetnek az európai bírósági ítéletek tagállami elutasításának.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×