Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Aerial view of London and the Tower Bridge, England, United Kingdom
Nyitókép: heyengel / Getty

Kiderült, hány EU-s állampolgár maradna Nagy-Britanniában

A kérelmek csekély részét utasítják el.

A brit belügyminisztérium friss adatai szerint csaknem 6,4 millió EU-állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért a tavalyi év végéig.

A statisztika a kérelmezők állampolgársági adatait a tavalyi harmadik negyedév végéig tartalmazza: eszerint a magyarok által szeptember 30-ig benyújtott kérvények száma megközelítette a 160 ezret.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az uniós állampolgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért - kell folyamodniuk.

Ennek határideje elvileg tavaly június 30-án lejárt. A brit kormány azonban továbbra is folyamatosan biztatja a jogosultakat arra, hogy mindenképpen adják be folyamodványukat, mert a hatóságok a határidő letelte ellenére befogadják és elbírálják a kritériumoknak megfelelő, jogos letelepedési kérelmeket.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett új összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül 2021. december 31-ig 6 385 500-an adták be a letelepedett státusra szóló kérelmüket, és e folyamodványok közül 333 200 érkezett a június 30-i határidő utáni fél évben.

December utolsó napjáig a folyamodványok közül 6 057 400-at bíráltak el; 613 400-at a június 30-i határidő után.

A december 31-ig elbírált és jóváhagyott folyamodványok 52 százalékában a kérelmezők végleges - vagyis határidő nélküli -, az esetek 41 százalékában előzetes (pre-settled) letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok kaphatják, akik 2020. december 31. előtt érkeztek letelepedési szándékkal, de a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

A csütörtöki tájékoztatás szerint a brit belügyminisztérium

a december végéig elbírált folyamodványok 3 százalékát utasította el.

Azt az adatsort, amely a kérelmezők állampolgárságát is feltünteti, a tavalyi harmadik negyedév végéig tartalmazza a brit belügyminisztérium statisztikája.

Ennek alapján 2021. szeptember 30-ig 158 830 magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

A listán

  • a románok állnak 1 133 980 letelepedési folyamodvánnyal,
  • őket a lengyelek követik: 1 124 930,
  • olaszok: 560 720,
  • portugálok: 427 470,
  • spanyolok: 364 170.

A legnagyobb EU-tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül a franciák 236 710, a németek 167 920 tartós letelepedési kérvényt nyújtottak be a tavalyi harmadik negyedév végéig.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×