eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 30. vasárnap Zalán
Nyitókép: Pexels

Közel egymillió osztrák járhat pórul hamarosan

Hat hónapra rövidítette az osztrák kormány a védettségi igazolványok érvényességét mindazoknak, akik azt megelőzően vették fel az utolsó (első, vagy második) oltásukat. A negyedik oltás szükségességéről megoszlanak a vélemények.

Az európai uniós (kompromisszumos) érvényességi idő ugyan kilenc hónap az EU-szintű Covid-igazolványok esetében, de az osztrák kormány annak érdekében, hogy ezzel is az újabb oltások felvételére szorítsa a kivárókat, hat hónapra rövidítette ezt mindenkinél, aki ennél régebben kapta az elsőt, és még nem oltották be másodszor, vagy hat hónapnál régebbi a második oltásuk, és még nem vették fel az emlékeztető harmadikat.

Ausztriában az egyik legalacsonyabb az EU fejlettebb országai között a teljes átoltottság: az európai járványmegelőzési és felügyeleti központi (ECDC) adatai szerint jelenleg a népesség 70,8 százaléka vett fel két oltást, miközben a tagországok kétharmada már 80 százalék fölött jár.

Alexander Schallenberg kancellár kormánya tavaly novemberben úgy döntött, hogy idén februártól a végsőkig korlátozza a szabad mozgást mindenki esetében, aki megtagadja az oltottságot. Az oltási igazolások érvényességének a csökkentése ezen intézkedések sorába tartozik.

Brüsszeli sajtójelentések szerint

az osztrák népesség közel tíz százalékának kellene februárig „felhoznia” oltottsági szintjét (második, vagy harmadik dózis felvételével),

ha el akarja kerülni, hogy ennek híján a nyilvános helyek nagy része hozzáférhetetlenné váljon.

Az osztrák egészségügyi tárca mindenesetre reményét fejezte ki – az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint –, hogy addigra „igen sok ember” beszerzi majd az esetében még hiányzó oltást. A tárca adataiból mindenesetre kitűnik, hogy csupán azok közül, akik például az egyoltatú Johnson & Johnson vakcinát vették fel, több mint 71 ezer személynek újabb oltás kellene kapnia.

Jöhet a negyedik

Az illetékes görög járványügyi hatóság közben úgy döntött, hogy engedélyezi a negyedik oltást mindazoknak, akik immunrendszeri gyengeséggel, vagy súlyos krónikus betegséggel küzdenek. Az ilyenek esetében a harmadik oltás után negyed évvel kerülhet sor a negyedik vakcinadózis felvételére.

Mariosz Themisztokleusz, a görög egészségügyi minisztériumának főtitkára ugyanakkor a helyi tévének nyilatkozva hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs szó a negyedik oltás egész népességet érintő intézményesítéséről.

A negyedik oltás általánossá tételével kapcsolatban amúgy az AFP jelentése szerint kétségét fejezte ki az európai gyógyszerügynökség (EMA), úgy vélve, hogy "a lakosság gyakori újraoltása nem fenntartható stratégia”.

A brüsszeli Euractiv ennek kapcsán idézte az Európai Bizottság egyik illetékesét, aki hangsúlyozta, hogy az eddig ismert adatok szerint

a harmadik emlékeztető oltás háromszor akkor védelmet biztosít, mint a megelőző kettő.

Mindez azt is jelenti, hogy három oltással az érintett személy védettsége már „legalább 12 hónapos” – vélte a portálnak nyilatkozó idézett forrás.

Görögországban egyébként kötelezővé tették az oltást a 60 évnél idősebbeknek, ennek elmulasztása januártól havi 100 eurós büntetéssel jár. Az athéni kormány most azt fontolgatja, hogy a kényszerítő intézkedés hatályát leszállítják már az 50 és 60 év közötti korosztályra is.

Sajtójelentések egyúttal emlékeztetnek, hogy a világon elsőként az izraeli kormány tette lehetővé a negyedik oltás felvételét az idősek, valamint az egészségügyben dolgozók számára.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

A klímakatasztrófa egyértelművé tette, hogy a folyamatosan növekvő gazdaságra alapozott társadalom fenntarthatatlan. Ezért a fogyasztás tudatos minimalizálására lenne szükség, az erőforrásokat pedig az úgynevezett polikrízisre történő mentális felkészülésre kellene fordítani – mondta az InfoRádiónak Stumpf-Biró András összeomlás-kutató. A Pannon Egyetem kutatója radikálisan látja az emberiség közeljövőjét, és ezt nem rejtette véka alá Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáján sem, ahol a Mélyalkalmazkodás nevű mozgalom hazai képviselőjeként tartott előadást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×