Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A rohamrendőrök készenlétben állnak, hogy ha szükséges megállítsák a tüntetőket Almati központjában 2022. január 5-én. Ezen a napon  Aszkar Mamin kazah kormányfő lemondott, miután az előző esti tüntetések során közel 100 rendőr is megsérült. A miniszterelnök lemondása egyben a teljes kormány lemondását is jelenti. A tiltakozást az váltotta ki, hogy a kormány feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, aminek következtében megemelkedett a benzin népszerű alternatívájaként használt termék ára.
Nyitókép: MTI/AP/Vladimir Tretyakov

Almatiban zavargások vannak, a kazah elnök szerint nagyrészt helyreállt a rend

A kazahsztáni Almatiban pénteken folytatódtak az összecsapások, ezzel egy időben a kazah elnök azt mondta, hogy az alkotmányos rend nagyrészt helyreállt az ország minden régiójában.

A belügyminisztérium közleménye szerint 26 fegyveres bűnözőt likvidáltak, és több mint háromezer embert őrizetbe vettek. A tüntetések kezdete óta 18 rendőr és nemzeti gárdista halt meg az összecsapásokban.

A legsúlyosabb helyzet Almatiban, az ország legnagyobb városában alakult ki, ahol folytatódott a lövöldözés a Köztársaság tér közelében. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója szerint több szétlőtt autó látható a területen, legalább kettőben holttestek vannak. A város más részein viszonylagos nyugalom honol, azonban szórványosan ott is hallani lövéseket.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök reggeli nyilatkozatában azt állította, hogy az országot az elmúlt napokban sújtó példátlan zavargások után az alkotmányos rend nagyrészt helyreállt. Figyelmeztetett, hogy noha a helyi hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet,

a terroristák még mindig aktívak, ezért a megkezdett terrorellenes műveletet folytatni kell.

Kazahsztán az ország három évtizeddel ezelőtti függetlenné válása óta a legsúlyosabb zavargások színtere. A demonstrációkat az országban széleskörűen használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árának csaknem megduplázódása váltotta ki. A zavargások gyorsan átterjedtek az egész országra. A tüntetők rendkívül erőszakossá váltak, kormányépületeket gyújtottak fel, és több mint egytucat rendfenntartót megöltek.

A belügyminisztérium bejelentette, hogy a rendvédelmi szervek 70 éjjel-nappal működő ellenőrző pontot állítottak fel a köztársaság területén. A Nemzetbiztonsági Bizottság (KNB) sajtószolgálata azt közölte, hogy a hatóságok az egész országra kiterjedő kritikus - vörös - terrorveszélyességi fokozatot rendeltek el.

Dauren Abajev, a kazahsztáni elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese a Habar-24 országos televíziós csatornán elmondta, hogy a terroristák saját kommunikációs eszközeiket használják. Almatiban elsőként elfoglalták a helyi közigazgatás épületét, a televíziós csatornák irodáit, és több kísérletet tettek arra, hogy a központi televízióban élő adásba kerüljenek. Megostromolták a rendőrség székházát. Hatalmukba kerítették a repülőteret, és több repülőgépet lefoglaltak. Barikádokat és útzárakat állítottak fel minden helyszínen. A fegyveresek professzionális módon cselekedtek, és speciális puskákkal felszerelt mesterlövészeket is bevetettek.

A városparancsnokság pénteken kiadott közleményében arról számolt be, hogy az Almatiban tevékenykedő terroristák állami rendszámtábla nélküli autókkal közlekednek. A hatóság felhívta az állampolgárok figyelmét, hogy járművük használatakor tartsák maguknál a szükséges okmányaikat, az autókon pedig állami rendszámtáblát használjanak, különben a rendkívüli állapot rendszerének legszigorúbb szankcióit fogják alkalmazni velük szemben.

Almatiban a zavargások résztvevői hat fegyverüzletet fosztottak ki - jelentette pénteken a Habar-24. A televízió arról is tájékoztatott, hogy ismét működik Almati nemzetközi repülőtere. Korábban a köztársaságban kialakult feszült helyzet miatt Aktobe és Aktau repülőtereit is lezárták.

Újraindult a vasúti közlekedés, amely a kitört zavargások miatt átmenetileg szünetelt. Minden állomás nyitva áll a forgalom előtt - jelentette be közleményében az országos vasúthálózat fő üzemeltetőjének vezetője. Kazahsztánnak több mint 14 000 kilométernyi vasúti fővonala van.

Sztanyiszlav Zasz, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) főtitkára telefonbeszélgetést folytatott Szadir Zsaparov kirgiz elnökkel, és megvitatta vele a kazahsztáni helyzetet a kollektív békefenntartó erőinek telepítését követően. Elhangzott, hogy a békefenntartók fő feladata Kazahsztánban a fontos kormányzati és katonai létesítmények védelme, valamint az ország rendfenntartó erőinek segítése a helyzet stabilizálásában és a törvényes mederbe való visszatérésben. Kirgizisztán 150 katonát küld Kazahsztánba a KBSZSZ békefenntartó missziójának részeként. Az orosz vezetésű szervezet összesen mintegy 2500 békefenntartót vezényel a válság sújtotta közép-ázsiai országba, előreláthatólag néhány napos vagy hetes időtartamra.

Kazahsztán fontos kőolajtermelő ország és a világ első számú urántermelője. A fő kőolajlelőhely, Tengiz termelése csütörtökön csökkent, az üzemeltető, a Chevron közlése szerint azért, mert egyes, a tiltakozásokkal rokonszenvező üzlettársak akadályozták a vasúti forgalmat. A tüntetések kezdete óta világszerte nőtt a kőolaj, és magasra szökött az urán ára.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×