Infostart.hu
eur:
378.05
usd:
319.84
bux:
129626.64
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
„Aki szelet vet, vihart arat” jelentésű, az Egyesült Államoknak célzott fárszi és angol nyelvű felirat egy épületmolinón a teheráni Enkelab (Forradalom) téren 2026. január 27-én, négy nappal az után, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: amerikai hadihajókat vezényeltek a Közel-Keletre. Trump január közepén Irán elleni csapásokat helyezett kilátásba, amiért a síita állam hatóságai aránytalan mértékben léptek fel a december végén kirobbant, országosra duzzadt kormányellenes tüntetések résztvevői ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Inkább médiashow-ra, mint konkrét eredményre számítanak az amerikai–iráni tárgyalásokon

Ománban újraindultak a közvetlen amerikai–iráni tárgyalások, miközben a januári, iráni tüntetések brutális leverése után amerikai flotta vonult fel a térségben. Kommentátorok szerint az álláspontok és a felek által fontosnak ítélt témák annyira különböznek, hogy a forma fontosabban tűnik, mint a tartalom.

Ismét Steven Witkoff a rivaldafényben – Donald Trump amerikai elnök Ukrajna kérdésében alkudozó különmegbízottja ezúttal Washington delegációját vezeti az Iránnal felújított tárgyalásokon.

Kérdés, hogy az Ománban indult – korábban befagyasztott – megbeszéléseken mire jutnak, mivel a Trump-féle Amerika a Perzsa-öbölbe vezényelt flottájával és tucatnyi közel-keleti támaszpontjával fenyegeti az iszlám köztársaságot.

Az indok erre a december végén kirobban tiltakozási mozgalom véres leverése, és jogvédők szerint többezer fiatal tüntető agyonlövése volt.

Trump elnök segítséget ígért nekik, de később azt állítva, hogy a rezsim abbahagyta az öldöklést, nem indított támadást.

Teherán szavakban próbált visszavágni azzal, hogy az iráni főtárgyaló, Abbasz Aragcsi külügyminiszter közölte: készek megvédeni magukat „a túlzó követelésekről és a kalandorságtól”. Az irániak azt is világossá tették csak az atomprogramjuk jövőjéről akarnak tárgyalni.

Az amerikaiak viszont közben a Teherán által a Közel-keleten támogatott fegyveres szervezeteket és iráni ballisztikus rakétaprogramját is be akarja emelni a témák közé.

„Irán nyitott szemekkel és az elmúlt év erős emlékeivel kezd bele a diplomáciába. Viszont jóhiszeműen tesszük és kiállunk érdekeink mellett” – írta még az iráni külügyminiszter az X-en, kétoldalú tiszteletet és mindkét fél érdekeinek elismerését sürgetve. Ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok tavaly – Izrael oldalán – lebombázott három Iráni nukleáris létesítményt.

Az amerikaiak számára a konkrét cél – ahogy a Fehér Házban fogalmaztak – Irán „zéró nukleáris kapacitása”,

azaz semmilyen, békés atomprogram, ami elvezethet a saját atomfegyver létrehozásához. Ennek részeként azt akraják, hogy Teherán most befagyassza az atomprogramot és megszabaduljon 400 kg-ra becsült, dúsított uránkészletétől.

Trump és alelnöke, JD Vance is olyan nyilatkozatokkal vezette fel a ritka találkozót, amelyekben az amerikai katonai erőre hivatkoztak. Az elnök, aki korábban is bombázással fenyegette az irániakat, ha nem kötnek alkut, elmondta: „tárgyalnak, mert nem akarják, hogy lecsapjunk rájuk” az általa „armadának” nevezett flottával.

Vance pedig szerdán arról beszélt, hogy főnöke „nyitva tartja a rendelkezésére álló lehetőségeket”. A Wall Street Journal szerint a közel-keleti amerikai erők parancsnoka is részt vesz a tárgyalásokon.

Amit viszont Iránnak még a megbeszélések előtt sikerült elérnie, az az volt, hogy kizárták a találkozóból a regionális államokat, amelyek Teherán szerint nyomást gyakoroltak volna rá.

A tárgyalások tető alá hozásában nagy szerepet játszott Egyiptom, Törökország és Katar, de őket végül nem engedték az asztalhoz és a helyszínt áttették Isztambulból Ománba.

Egyes kommentátorok szerint annyira különböznek a felek álláspontjai, hogy inkább egyfajta „médiashow”-ról van szó, amelynek célja azt sugallni, sínen van a diplomácia, miközben valójában nincs bizalom és remény a gyors megállapodásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Nyugat-európai mintává kezd válni, hogy a zavargásokat a baloldal támogatásával anarchisták szervezik, gyakran migrációs hátterű tömegek bevonásával. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az elmúlt időszak zavargásai, köztük a múlt hétvégi, erőszakba torkollt torinói demonstrációk sem veszélyeztetik az olasz kormány stabilitását.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Mennyire pörögnek az elektromosautó-eladások Magyarországon?

Mennyire pörögnek az elektromosautó-eladások Magyarországon?

2026 januárjában 2300-nál is több elektromos autó kapott zöld rendszámot Magyarországon, ami decemberhez képest 18,5%-os visszaesést, azonban tavaly januárhoz képest 20,4%-os növekedést mutat. A Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a tisztán elektromos gépkocsik száma közel 103 900 volt a múlt hónap végén. Tavaly 44%-kal 101 534-re nőtt az ilyen gépjárművek száma, ami több mint tizenháromszoros növekedés 2020 januárjához és majdnem huszonháromszoros növekedés 2019 januárjához képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×