A Weather and Climate Extremes című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a légkör egy háromrétegű szerkezetbe rendeződhet, amely rendkívül intenzív esőzéseket idéz elő. Az eredmények segítenek megérteni, miért sújtotta rekordméretű csapadék és villámárvíz az Egyesült Arab Emírségeket és Ománt 2024. április 14. és 16. között – írja a Portfolio.

A kutatók a Davies-féle négylépcsős modellt alkalmazták, amely leírja, hogyan alakulnak ki a szélsőséges esőzések a légköri folyamatok egymásutánján keresztül. Az elemzés kimutatta, hogy időjárási rendszerek ritka kombinációja nagy mennyiségű meleg, párás levegőt terelt a térségbe. Bár a légkör nem volt különösebben instabil, mélyen telítődött nedvességgel, így megteremtette az intenzív, tartós esőzés ideális feltételeit.

A vizsgálat középpontjában az úgynevezett „nedves abszolút instabil réteg” állt.

Ez a légkör olyan telített zónája, ahol a levegő gyorsan emelkedik, mert melegebb a környezeténél. A tudósok összefüggést találtak e réteg vastagsága, telítettségi foka és az összes lehullott csapadék mennyisége között.

A réteg vastagságának és a légköri telítettségnek az együttes vizsgálatával

az előrejelzők a jövőben meg tudják különböztetni a szokványos viharokat a veszélyes villámárvizeket okozó felhőszakadásoktól.

Ez javíthatja a korai figyelmeztető rendszereket a szélsőséges időjárásnak kitett régiókban.

Paul Davies, a Newcastle-i Egyetem professzora szerint most már bizonyítékuk van arra, hogy ez a jelenség felelős ezekért a csapadékszélsőségekért. Ha ezeket a folyamatokat beépítik a jelenlegi időjárási modellekbe, előzetes figyelmeztetésekkel segíthetnek az embereknek megvédeni magukat és megélhetésüket.

A rövid távú felhőszakadások gyakorisága gyorsan növekszik a felmelegedő klímában, ezért a vízfalakra vonatkozó korai figyelmeztetések javítása világszerte életeket menthet.

(Nyitóképünkön egy villámárvíz pusztító nyomai a Fülöp-szigeteken, tavaly novemberben)