2021 első napján véget ért a brit EU-tagság 2020. január 31-i megszűnése óta érvényben lévő átmeneti időszak. Az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi kapcsolatait meghatározó megállapodás ideiglenes alkalmazása után hivatalosan május 1-jén lépett életbe.

A 2020 őszi német és a 2022 eleji francia elnökség közé ékelődött be az első féléves portugál, majd a második féléves szlovén elnökség az EU Tanácsának élén.

2021 is a koronavírusról, illetve a vakcinákról szólt. A Pfizer/BioNTech oltóanyaga már előző év decemberében, az amerikai Modernáé január 6-án, 29-én a brit-svéd AstraZenecáé, március 11-én pedig a Janssen egydózisú koronavírus elleni vakcinája kapta meg az uniós engedélyt. Év végén pedig zöld jelzést adtak a Novavax vakcinájának is.

Az Európai Gyógyszerügynökség május 31-én engedélyezte a Pfizer/Biontech vakcinák használatát a 12–15 éves, majd november 25-én az 5–11 év közti korosztályban.

Bár magyar kormánypárti politikusok az év elején is azt remélték, hogy az orosz Szputnyik V-t már februárban engedélyezheti az EMA, az ügynökség magát a vizsgálatot is csak március 4-én kezdte el, és ezidáig nem kapott engedélyt. A gondok állítólag leginkább az oroszok adatszolgáltatásaival vannak.

Február közepén Krakkóban rendezték meg a fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő visegrádi csoport csúcstalálkozóját, Charles Michel, az Európai Tanács elnökének részvételével.

2021-ben is sok nézeteltérése volt a magyar és a lengyel kormánynak az unióval. Március 2-án arról döntött az Európai Bíróság, hogy sérthetik az uniós jogot a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény egyes módosításai. Az ítéletet a lengyel kormány elutasította.

Március 11-én Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz annak megvizsgálására, hogy a január 1-jén hatályba lépett jogállamisági feltételrendszer megfelel-e az uniós alapszerződésnek. December 2-án a bíróság főtanácsnoka véleményében az indítvány elutasítását javasolta.

Március végén az Európai Bizottság a lengyel igazságszolgáltatási reform miatti kötelezettségszegési eljárást harmadik szakaszba léptetve az Európai Bírósághoz fordult. A jogi testület július 15-én a lengyel bírák fegyelmi rendszerét az uniós joggal össze nem egyeztethetőnek minősítette, majd október 27-én napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Varsóra, mert nem függesztette fel a fegyelmi kamarák működését. Október 7-én a lengyel alkotmánybíróság úgy döntött, a nemzeti alkotmánynak elsőbbsége van az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, például az igazságügy szervezésében. Az Európai Bizottság ezután közölte: az uniós bíróság minden határozata kötelező a tagállamok hatóságaira nézve. Az év végén egyébként a magyar Alkotmánybíróság elismerte az uniós jog elsőbbségét egy másik témában hozott határozatánál.

Az első tavaszi hónap 25. napján az Európai Tanács videókonferencia keretében tartott csúcstalálkozóján a koronavírus-járvány elleni küzdelemről tárgyaltak, a tagállami vezetők a transzatlanti kapcsolatok kérdéséről videóösszeköttetés keretében folytattak megbeszélést Joe Biden amerikai elnökkel.

Április 6-án az Európai Unió vezetői Ankarában tárgyaltak Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a 2016-os migrációs paktumról, a jogállamiság törökországi helyzetéről.

Egy héttel később az Európai Bizottság új partnerségi megállapodást hagyott jóvá az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok csoportjával.

Május elején az Európai Tanácsnak volt Portóban egy nem hivatalos csúcstalálkozója a koronavírus-járványhelyzetről, illetve a gazdasági helyreállításról. 26-án pedig összeomlottak Svájc és az EU hét éve folyó tárgyalásai a kétoldalú kapcsolatok átfogó rendezéséről.

Június elsején megkezdte működését a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség a román Laura Codruta Kövesi vezetésével. A magyar kormány ehhez nem csatlakozott, az ellenzék azonban szeretne, ha megnyeri a tavaszi választást.

Június közepén az Európai Bizottság a 27 tagállam helyreállítási tervei közül elsőként Portugáliáét fogadta el. Sajtóhírek és magyar kormányzati politikai nyilatkozatok alapján úgy volt, hogy nem sokkal később a magyart is elfogadják, de aztán nemhogy nyáron, de az év hátralévő részében sem sikerült pontot tenni a tárgyalások végére.

Június 24-én az Európai Parlament jóváhagyta a 2050-re kibocsátássemleges célokat kitűző klímavédelmi rendeletet, amely 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kibocsátás csökkentése érdekében július 14-én az Európai Bizottság többek között a dízel- és benzinütemű autók értékesítésének 2035-ig történő fokozatos megszüntetését javasolta.

Az Európai Tanács júniusi brüsszeli csúcstalálkozójának középpontjában a koronavírus-járvány, a migráció kérdése, az EU és Törökország, valamint az EU és Oroszország kapcsolatai szerepeltek. Az első napon 17 tagállam vezetői nyilatkozatban szólítottak fel a szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem folytatására. Pár nappal korábban a magyar Országgyűlés fogadta el a kormánypártok által gyermekvédelminek nevezett törvénycsomagot, ami eredetileg a pedofil bűncselekmények büntetéséről szólt volna, de aztán más irányt vett a jogszabály.

Július első napján az Európai Unióban bevezették az uniós oltási igazolványt. A tagállamoknak kötelezően el kell fogadniuk az EMA által engedélyezett védőoltásokat, a mentességet kiterjeszthetik azokra az uniós utazókra is, akik más védőoltást kaptak. Az Európai Bizottság november 24-én azt javasolta, hogy a védettségi igazolások érvényességét 2022. január 10-től kilenc hónapban határozzák meg.

Július közepén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az LMBTQ-közösséghez tartozók alapvető jogainak megsértése miatt. Pár nappal később pedig közzétette második jogállamisági jelentését.

Horvátország bejelentette, hogy 2023. január 1-jén be kívánja vezetni az eurót, az Európai Bizottság és az euróövezeti tagállamok erről már 10-én memorandumot írtak alá.

Szeptember közepén évértékelő beszédet mondott Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a bizottság minden rendelkezésére álló eszközzel megvédi az európai érdekeket és az uniós költségvetést.

20-án az Európai Unió Bírósága napi félmillió euró bírságot szabott ki Lengyelországra, amiért az nem zárta be a cseh–lengyel határon fekvő turówi szénbányát.

Másnap az Emberi Jogok Európai Bírósága Oroszországot tette felelőssé a 2006-ban Londonban polóniummal megmérgezett Alekszandr Litvinyenko egykori orosz hírszerző haláláért.

Október elején az uniós állam és kormányfők a szlovéniai Brdóban tartottak munkatalálkozót, következő nap az EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón az uniós vezetők megerősítették elkötelezettségüket a bővítés mellett, de ennek feltételeként a reformok folytatását jelölték meg. Elfogadták az unión kívüli magasan képzett munkavállalók európai alkalmazását lehetővé tevő, megújított kékkártya-irányelvet.

A koronavírus-járvány utáni gyors gazdasági kilábalás okozta növekvő kereslet, a gáztározók alacsony töltöttsége és más okok miatt az energiaárak brutálisan nőttek világszerte. Az unió ezért javaslatokat mutatott be a megemelkedett energiaárak okozta helyzet kezelésére.

A börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus kapta az Európai Parlament Szaharov-díját, amit decemberben adtak át lányának Strasbourgban.

Leginkább a baloldali és liberális képviselők többszöri felvetésére az EP beperelte az uniós bíróságon az Európai Bizottságot a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt.

November 8-ra válságos helyzet alakult ki a lengyel–fehérorosz és a litván–fehérorosz határon, mert a minszki vezetés rengeteg repülőgéppel Fehéroroszországba szállított migránst vitt oda, a lengyel és litván rendvédelmi szervek viszont megállították őket. Az EU emiatt kiterjesztette a Fehéroroszország elleni szankciókat, a NATO pedig leállította az együttműködést Fehéroroszországgal.

Románia elvesztette az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról indított európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele miatt az Európai Unió törvényszékén indított pert.

Az Európai Parlament jelentésben javasolta a közéleti részvételt akadályozó, például újságírók megfélemlítésére alkalmazott stratégiai perek visszaszorítását.

Az EP ugyanaznap elfogadta az európai minimálbért célzó jogszabályról szóló tárgyalási pozícióját, az unió Tanácsa ugyanezt december 6-án tette meg, ezután elindultak az intézményközi tárgyalások.

November közepén az Európai Unió Bírósága ítéletében az uniós joggal ellentétesnek minősítette azt a lengyel gyakorlatot, hogy az igazságügyi miniszter kirendelhet és visszahívhat bírákat a magasabb szintű büntetőbíróságoknál. Az Európai Bizottság pedig tájékoztatást kérő levelet küldött a jogállamisági feltételrendszerrel összefüggésben Magyarországhoz és Lengyelországhoz.

Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós közös agrárpolitika reformját, amelyről hároméves tárgyalások után nyáron született megállapodás.

December elején újabb tíz évre, 2032-ig meghosszabbították a roamingdíjak eltörlését az Európai Unió területén belül.

Az év utolsó hetei már jövőbe, pontosan a francia elnökségre tekintettek. Emmanuel Macron francia elnök a 2022 első félévében esedékes soros francia EU-elnökség prioritásai közül az "európai stratégiai szuverenitás" meghatározását és a határait ellenőrizni képes Európa létrehozását emelte ki.

Az új német kancellár, Olaf Scholz első hivatalos látogatásán Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel, majd Brüsszelben Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, 12-én pedig Lengyelországot kereste fel.