Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve nyilatkozik 2021. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Fordulatban reménykedik Lengyelország az Északi Áramlat-2 kapcsán

Mateusz Morawiecki abban bízik, hogy az Olaf Scholz-vezette leendő új német kormány hozzáállása változni fog elődéhez képest, és mindent meg fog tenni annak kivédésére, hogy Moszkva fegyverként használhassa a vezetéket a szomszédai ellen – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Mateusz Morawiecki nyilatkozatát vasárnap tette közzé a DPA német hírügynökség, alig egy héttel megelőzve a kilátásba helyezett berlini kormányváltást.

A lengyel kormány évek óta következetes politikai harcot folytat gázvezeték ellen, ez volt a hozzáállása már az Északi Áramlat megépítésekor is. Miután ez utóbbi befejezett ténnyé vált, Varsó a gázvezeték használatánál szorgalmaz határozottabb biztosítékokat a német féltől, elébe menve bármilyen orosz nyomásgyakorlási kísérletnek, mind az Európai Unió, mind a szomszédos kelet-európai EU-tagok, mind pedig a közvetlen szomszéd Ukrajna esetében.

Morawiecki most ennek jegyében beszélt arról, hogy a lengyel kormány attól tart, az Északi Áramlat-2 Ukrajna és Moldávia orosz zsarolásához szolgálhat eszközül. Éppen ezért

Varsóban nagyon remélik, hogy a leendő Scholz-kormány „minden rendelkezésére álló eszközt bevet” majd annak kivédésére, hogy az orosz kormány „fegyverként” használja az új gázvezetéket

szomszédai ellen.

Lengyel részről attól is tartanak, hogy a gázvezeték orosz tulajdonosa, a Gazprom az energiaellátás manipulálására, és végső soron az energiapiaci árak befolyásolására fogja azt felhasználni. Varsó egyébként ez ügyben néhány hete már kezdeményezte Margrethe Vestager versenyjogi EU-biztosnál, hogy a Bizottság indítson ez ügyben tényfeltáró vizsgálatot a Gazprom ellen.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a majdani Scholz-kormány hozzáállása az Északi Áramlathoz pillanatnyilag még kevésbé egyértelmű. A leendő kormányban majd számos tárcát ellenőrző Zöldekről például tudni való, hogy még a koalíciós tárgyalások idején is erőteljesen támadták a vezetéket, még arra is hivatkoztak, hogy annak működtetése a jelenlegi formában szerintük az EU-szabályokkal is szembe megy. A kancellárt is delegáló szociáldemokraták viszont kezdettől fogva sokkal visszafogottabbak ez ügyben, (maga Scholz az eddigi Merkel-kormány pénzügyminisztereként tevékenyen is részese volt a szerződés véglegesítésének, vagy legalábbis a pénzügyi vonatkozások rögzítésének).

Elemzések ennek kapcsán már korábban emlékeztettek arra, hogy a Mecklenburg-Nyugat-Pomeránia tartományban végződő

vezeték egyik védelmezője a német belpolitikában több-kevesebb megszólalással az SPD,

aminek egyik oka az is, hogy a tartományt történetesen szociáldemokrata kormány vezeti.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a múlt kedden elfogadott koalíciós megállapodás nem zárta ki a gázvezeték használatba vételét. Ez utóbbit e percben egy német bírósági döntés hátráltatja, ami előbb – a vonatkozó EU-jogszabályokkal összhangban – módosítást (szétválasztást) követel a vezeték, és az eladásra kerülő gáz tulajdonlásában. Ez egyébként információk szerint azóta már folyamatban van.

Morawiecki amúgy a vasárnapi DPA-nyilatkozatban részletesen szólt a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válsághelyzetről is, és határozottan védelmébe vette az ügyben mutatott lengyel kormányzati politikát. Mint fogalmazott, az adott helyzetben

a lengyel kormány és a lengyel határőrség a kérlelhetetlen határzárral nem csupán Lengyelországot, de az Európai Uniót is védelmezi.

„Nem engedhetjük meg magunknak a nyitott ajtók politikáját” – idézte a német hírügynökség a lengyel miniszterelnök szavait.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Nem garantál már többé jó állást az egyetem

Nem garantál már többé jó állást az egyetem

A munkaerőpiac elmúlt 2 éves trendje jelentős fordulatot jelez: a mesterséges intelligencia (MI) korában már a kitűnő diploma sem garantál jó állást, miközben a jelentkezéseket már algoritmusok rostálják, a pályakezdők pedig ezerszám versengenek láthatatlan HR‑falakkal - áll a Financial Times legfrissebb globális munkaerőpiaci elemzésében. A cégek egyre inkább az MI‑re bízzák a belépő szintű irodai feladatok ellátását, ezért a junior állásokat gyakornoki helyek és „fantomhirdetések” váltják, felborítva ezzel a diploma értékére épülő hagyományos társadalmi szerződést. A munkaerőpiac drasztikus átalakulása miatt egy egész generáció kénytelen karrierjét újratervezni: egyesek átmeneti vagy kétkezi munkák felé sodródnak, míg mások visszaülnek az iskolapadba adatelemezést és informatikai készségeket tanulni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×