eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró, compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának 101. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a diadalívnél, Párizsban 2019. november 11-én. 101 évvel ezelőtt az antanthatalmak, vagyis Nagy-Britannia és Franciaország, valamint a Német Birodalom képviselői beszüntették a harci cselekményeket a nyugati fronton. Hivatalosan ezt tekintik az első világháború végének.
Nyitókép: MTI/EPA/Ludovic Marin

Szakértő az unióról: Macron felrúgná a merkeli status quót, de nincs hozzá gazdasági ereje

Továbbra is kérdéses, milyen összetételű kormány alakul Németországban, és annak milyen befolyása lesz Európára – mondta az InfoRádiónak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Fejérdy Gergely hozzátette: az áprilisi francia elnökválasztáson induló Emmanuel Macron nagyobb európai befolyásra törekedhet, de ehhez a francia állam gazdaságilag nem elég erős.

Fejérdy Gergely szerint a németországi és franciaországi belpolitikai helyzet meglehetősen eltérő egymástól, így legfeljebb bizonyos európai témák lehetnek hatással, áthallással a választóik számára.

A két ország jövőbeni európai befolyását illetően komoly kérdésnek nevezte, hogy milyen kormányzata lesz végül Németországnak, hiszen az eddigiekben főként a német gazdaságon keresztül játszott nagyobb szerepet a német politika Európában. Ugyanakkor nem titok, hogy a francia elnökségre hajtó Emmanuel Macron – megválasztása esetén – nagyobb befolyást szeretne, hogy Franciaország nagyobb súlyt képviseljen az európai kérdésekben – tette hozzá a szakértő megjegyezve: ehhez persze megfelelő gazdasági erőre is szükség lenne, ami egyelőre nem nagyon látszik Franciaország mögött.

„Nem tartom valószínűleg, hogy a status quo, ami a merkeli időben fennállt, komolyabban változna, bármilyen erő is kerül hatalomra Németországban vagy Franciaországban” – fogalmazott.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy látja, Franciaországban, bár öt hónappal vagyunk a választások előtt, Emmanuel Macronnak elnöknek – matematikailag – van esélye arra, hogy folytathassa a munkáját újabb öt évig, míg Németországban a helyzet „eléggé formálódóban van”. A szociáldemokratáknak és a liberálisoknak van esélye jelen pillanatban, hogy kormányt alakítsanak, de amíg ez nem történik meg, nagyon nehéz politikusneveket fölsorolni, hogy ki lehet majd igazán befolyásos vezető – tette hozzá. „Bár Olaf Scholz szociáldemokrata jelölt a kancellári tisztség legfőbb várományosa, ez attól is függ, hogyan áll össze majd mögötte a koalíció.

„A matematika csak matematika, a politika meg más dolog” – tette hozzá a szakértő, ismételten utalva arra, hogy a német és a francia választásokat még nagy kérdőjelek övezik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×