eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró, compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának 101. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a diadalívnél, Párizsban 2019. november 11-én. 101 évvel ezelőtt az antanthatalmak, vagyis Nagy-Britannia és Franciaország, valamint a Német Birodalom képviselői beszüntették a harci cselekményeket a nyugati fronton. Hivatalosan ezt tekintik az első világháború végének.
Nyitókép: MTI/EPA/Ludovic Marin

Szakértő az unióról: Macron felrúgná a merkeli status quót, de nincs hozzá gazdasági ereje

Továbbra is kérdéses, milyen összetételű kormány alakul Németországban, és annak milyen befolyása lesz Európára – mondta az InfoRádiónak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Fejérdy Gergely hozzátette: az áprilisi francia elnökválasztáson induló Emmanuel Macron nagyobb európai befolyásra törekedhet, de ehhez a francia állam gazdaságilag nem elég erős.

Fejérdy Gergely szerint a németországi és franciaországi belpolitikai helyzet meglehetősen eltérő egymástól, így legfeljebb bizonyos európai témák lehetnek hatással, áthallással a választóik számára.

A két ország jövőbeni európai befolyását illetően komoly kérdésnek nevezte, hogy milyen kormányzata lesz végül Németországnak, hiszen az eddigiekben főként a német gazdaságon keresztül játszott nagyobb szerepet a német politika Európában. Ugyanakkor nem titok, hogy a francia elnökségre hajtó Emmanuel Macron – megválasztása esetén – nagyobb befolyást szeretne, hogy Franciaország nagyobb súlyt képviseljen az európai kérdésekben – tette hozzá a szakértő megjegyezve: ehhez persze megfelelő gazdasági erőre is szükség lenne, ami egyelőre nem nagyon látszik Franciaország mögött.

„Nem tartom valószínűleg, hogy a status quo, ami a merkeli időben fennállt, komolyabban változna, bármilyen erő is kerül hatalomra Németországban vagy Franciaországban” – fogalmazott.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy látja, Franciaországban, bár öt hónappal vagyunk a választások előtt, Emmanuel Macronnak elnöknek – matematikailag – van esélye arra, hogy folytathassa a munkáját újabb öt évig, míg Németországban a helyzet „eléggé formálódóban van”. A szociáldemokratáknak és a liberálisoknak van esélye jelen pillanatban, hogy kormányt alakítsanak, de amíg ez nem történik meg, nagyon nehéz politikusneveket fölsorolni, hogy ki lehet majd igazán befolyásos vezető – tette hozzá. „Bár Olaf Scholz szociáldemokrata jelölt a kancellári tisztség legfőbb várományosa, ez attól is függ, hogyan áll össze majd mögötte a koalíció.

„A matematika csak matematika, a politika meg más dolog” – tette hozzá a szakértő, ismételten utalva arra, hogy a német és a francia választásokat még nagy kérdőjelek övezik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×