eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Tíz országból került ki az itthon tartózkodási engedélyt kapók többsége

Nem uniós országok állampolgárainak Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki.

A hozzánk érkezők 58 százaléka munkavégzési céllal érkezik - derült ki az Eurostat statisztikájából, amelyből a 24.hu idézett. Az EU-n kívülieknek kiadott tartózkodási engedélyek adatai szerint további 16 százaléknyi ember oktatási célból érkezik hozzánk. A szírek kétharmada (277 fő) tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada (81 fő) pedig családi okok miatt.

A Magyarország által kiadott 54 835 engedély háromnegyedét tíz ország lakosai kapták.

  • 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék),
  • hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék),
  • bő háromezret vietnamiak (5,5 százalék) és
  • bő két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék).
  • Ezer feletti engedélyt adtunk még törököknek, indiaiaknak, az Egyesült Államokból érkezőknek, illetve oroszoknak.

Magyarország a szomszédos EU-s országokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai, dél-koreai és indiai állampolgárnak ad tartózkodási engedélyt.

  • Ukrajnából feltehetőleg sok kárpátaljai magyar kaphatott zöld utat, mindenesetre a tartózkodási engedélyesek jó része dolgozni érkezett.
  • Munka miatt érkeztek főként a szerbek is.
  • A kínaiak kétharmada, az oroszok fele pedig egyéb okokat jelölt meg.
  • A dél-koreai állampolgárok munkavégzés (vélhetően az akkumulátor- és gumigyárak miatt) vagy más ok miatt kaptak ideiglenes engedélyt.
  • A szírek kétharmada tanulni jött hozzánk,
  • az irakiak harmada pedig családi okok miatt.

A közel 55 ezer Magyarországon engedélyt kapóból 44 ezer egy évnél hosszabb időre, míg minden hetedik fél évnél hosszabb, de egy évnél rövidebb időre.

2020-ban 2,2 millió engedélyt adtak ki az Európai Unióban nem uniós tagállamok részére (ez 706 ezerrel kevesebb, mint a 2019-es adat), ezzel pedig egy 2012 óta tartó növekedési trend szakadt meg. Az Eurostat szerint a visszaesés oka leginkább a koronavírus okozta világjárvány, illetve az ahhoz kapcsolódó utazási és adminisztratív korlátozások bevezetése. Az engedélyek negyedét (598 000-et) Lengyelország adta ki, Németország 313, Spanyolország 312 ezret, azaz az összes 14-14 százalékát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×