eur:
408.02
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Litvánia megkezdte a kerítés építését a fehérorosz határon

A litván hatóságok megkezdték az ország fehérorosz határszakaszán egy 3,4 méter magas, további 60 centiméteres szögesdrót védelemmel megfejelt kerítés építését. A költségekre Vilnius egyelőre 152 millió eurót különített el.

Litvánia és Fehéroroszország között egy 678 kilométeres határ húzódik, amit nem tagolnak természetes határvonalak, és ahol a litván határvédelem a jelenlegi eszközellátottsága mellett egy időben csupán a határ harmadát tudja folyamatos megfigyelés alatt tartani. A maradék „kétharmadnál, a mostani tervek szerint, mintegy 500 kilométeren épül majd kerítés, legkésőbb jövő szeptemberig.

A litván kormány – Orbán Viktor napokban közzétett, Európai Bizottságnak címzett leveléhez hasomlóan – korábban jelezte, hogy

komoly segítségnek tekintenék, ha a költségekbe európai uniós forrásokból is beszállnának.

Vilniusban már késő tavasszal arra hívták fel a figyelmet, hogy a fehérorosz kormány közép-ázsiai és afrikai menekülteket fogad és szállít az ország baltikumi határszakaszaira (később ugyanez megismétlődött a fehérorosz-lengyel határon is). Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a brüsszeli Politicónak nyilatkozva erről mondta azt, hogy „el kell felejteni a 2015-ös migrációs válságot. Ezek az emberek nem a szíriai háború elől menekülnek. Tömeges eljuttatások az EU litván-fehérorosz határához politikai fegyverként szolgál (Minszk kezében), hogy az európai politika megváltoztatását kényszerítsék ki vele”

Litván határvédők utóbb filmfelvétellel is bizonyították, hogy menekültek egy csoportját fehérorosz területen olyan terepjáróval kísérték a litván határhoz, mint amilyennel a fehérorosz határőrség jár.

Az ily módon litván területre került menekültek száma a nyárra meghaladta négyezret, jóllehet, korábban egy év alatt sem adódott száz menedékkérő sem a litván határokon. Vilniusi hatósági közlések szerint szinte senki nem bizonyult menedékre jogosultnak.

Az EU közös határvédelmi ügynöksége, a Frontex mintegy száz határvédelmi szakértőt, 30 járőrkocsit és két helikoptert ajánlott fel a litván kormánynak, arra azonban már a viszonylag korai litván kérésre sem volt mód, hogy az Európai Bizottság közvetlen pénzügyi támogatást is nyújtson Litvániának a kerítésépítéséhez. Bizottsági illetékesek akkor arra hivatkoztak, hogy ilyen kifizetésre nincs jogcím az uniós büdzsében.

Orbán Viktor miniszterelnök e hét elején maga is levélbe szólította fel az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit.

A kormányfő arra hivatkozott, hogy ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban.

Magyarország eddig több mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre; az elsők között épített határkerítést, amelyről az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára - érvelt levelében a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor arra is emlékeztetett, hogy Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminisztereinek október 7-én született közös levelében az aláírók megállapították: "A fizikai akadályok létesítése hatékony határvédelmi eszköznek tűnik, amely nemcsak a belépés helye szerinti tagállam, hanem az egész EU érdekét szolgálja. Ez a legitim intézkedés haladéktalanul további megfelelő finanszírozást igényel az EU költségvetéséből."

Az Európai Bizottság szóvivője a magyar kormányfő felhívására válaszul emlékeztetett:

Ursula von der Leyen október 22-én egy hasonló kérdésre reagálva már leszögezte, hogy az EU nem ad pénzt falakra és szögesdrótokra.

A bizottsági elnök az októberi uniós csúcstalálkozón nyilatkozott így.

„Az EU pénzügyi eszközökkel támogatja a határvédelmet, de ezeket nem lehet kerítésépítésre fordítani” – fogalmazott Von der Leyen akkor. A most született szóvivői megfogalmazás szerint ez a bizottsági alapállás változatlanul érvényes.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×