eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kézenfekvő, hogy ki lehet az energiaválság nyertese

Deák András szakértő szerint mindenféle rosszat elmondunk az oroszokra, de közben Európa kérleli is őket – egyelőre.

Moszkva lehet az energiakrízis nyertese; a Fitch nemzetközi hitelminősítő szerint a kőolaj és a földgáz magas ára miatt az orosz költségvetésbe idén a tavalyinál akár 50 milliárd dollárral több bevétel folyhat be.

Deák András Oroszország-szakértő szerint Moszkva ezen jövőre kaszálhat igazán nagyot.

"Ez nagy bevétel, amelynek egy részét az orosz költségvetés általában lefölözi" - fogalmazott.

Persze, kérdés, hogy a bevétel "mihez képest" nagy; a 2020-as bázis igen alacsony, ehhez a szakértő szerint hasonlítani sem érdemes a mostani bevételt, a járvány idején beestek mind az olaj-, mind a gázárak, a 2019-es viszonyítás viszont már annál érdekesebb.

"Nagyjából ugyanott lesznek most az olaj- és gázárbevételek, mint akkor, talán egy kicsivel fölötte. Éves átlagárakat kell nézni, ezt az árat az év eleji lefelé húzza.

Igazán nagy árbevételre jövőre tehet szert Oroszország"

- húzta alá Deák András.

Közben az Északi Áramlat 2 új vezeték üzemeltetésén megy a vita: az unió azt mondja, ugyanaz nem üzemeltetheti a csővezetéket, mint akitől a gáz származik, márpedig a vezeték esetében mindkét szereplő a Gazprom.

A helyzet nem egyszerű, mert - mint Deák András megjegyezte - "minden szempontból minden rosszat elmondunk az oroszokra, de közben kérleljük is őket, hogy adjanak több gázt az Európai Uniónak, vagyis az üzenet kissé 'gyere ide, takarodj', de az oroszok előbb-utóbb úgyis a saját érdekeiket fogják érvényesíteni".

Piaci áregyensúlyt az ázsiai LNG megjelenése hozhatna hosszabb távon,

igaz, Deák András szerint egy magasabb árszinten, akkor már "az oroszok is beadhatják a derekukat".

Hosszabb távon szerinte az oroszok nem fognak segíteni Európának, az öreg kontinens ugyanis Oroszország nélkül kívánja megoldani az energiaellátást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×