A Német Szociáldemokrata Párt, az SPD kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti választáson a kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint. Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója érdeklődésünkre azt mondta: hiába a legtöbb szavazat, a kis pártok határozzák majd meg, ki alakíthat kormányt.

Mint azt az Infostart is megírta,

• az SPD a szavazatok 25,7 százalékát szerezte meg (2017-ban 20,5 százalékkal végzett), ez 206 fő a 735 tagú Bundestagban.
• A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 24,1 százalékkal végzett (négy éve 32,9 százalék), 196 képviselő.
• A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik számú német politikai erő (8,9 százalék 2017-ben), a frakciójuk 118 fős lesz.
• Az FDP is erősödött, a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg (legutóbb 10,7 százalék), 92 képviselő.
• A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10,3 százalékot ért el (12,6 százalék négy éve), 83 képviselő.
• A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 4,9 százalékkal nem alakíthatna koalíciót, de mivel három egyéni körzetet megnyert, mégis (2017-ben 9,2 százalék), 39 képviselő.

A szociáldemokraták mintegy másfél százalékkal közelebb vannak a kormányrúdhoz – szögezte le Prőhle Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint az összes levélszavazat megszámolása után is megmarad majd a különbség.

„Ez a CDU történelmének legrosszabb választási szereplése, a múlt alkalommal, négy évvel ezelőtt majdnem 9 százalékkal többet kaptak. A SPD mint néppárt ezzel a 25,7 százalékkal nem nagyon dicsekedhet,

soha nem volt még a Német Szövetségi Köztársaság történetében olyan, hogy ilyen alacsony szavazati aránnyal valaki kancellárt adott volna,

úgyhogy ez a vesztesek diadala” – mondta a szakértő.

Úgy látja, egyértelmű, hogy az eddigi nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzása véget ért.

„Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy voltaképpen két kisebb párt, a valamivel több mint 11 százalékot elérő liberálisok és a közel 15 százalékos zöldek egyezsége fogja voltaképpen meghatározni, hogy szociáldemokrata vagy kereszténydemokrata kancellárja lesz-e az országnak. Elsősorban nekik kell megállapodniuk az egymástól több szempontból nagyon távol lévő programjuk összeegyeztethetőségével, a kompromisszumok megtalálásával ahhoz, hogy aztán kiderüljön, hogy kinek is szereznek majd többséget” – véli Prőhle Gergely.

Úgy látja, szakadéknyi különbség van a szavazáson harmadik és negyedik helyet elérő pártok programja között, a liberálisokhoz inkább a CDU-s, a zöldekhez inkább a szociáldemokrata (SPD) kancellár áll közelebb, ám mégiscsak meg kell valahogy állapodniuk.

„Tekintettel arra – mondta Prőhle Gergely –, hogy az előzetes felmérések szerint is sokkal nagyobb a választói támogatottsága annak, hogy a szociáldemokrata jelölt legyen a kancellár, őszintén szólva

nehezen tudom elképzelni, hogy azt a dinamizálást, az ország megújítását, amiről mind a CDU-s, mind az SPD-s kancellárjelölt beszélt, egy olyan emberrel valósítsák meg, akinek ennyire alacsony a támogatottsága

kancellári alkalmasságot illetően.”