Juncker szerint „európai szempontból nem igazán izgalmas kérdés”, hogy vajon a kereszténydemokrata Armin Laschet vagy a szociáldemokrata Olaf Scholz lesz-e Németország következő kancellárja.

„Mindketten megrögzött európaiak”

– vélte a brüsszeli portállal folytatott beszélgetésben a veterán luxembourgi politikus, aki a kormányfőség mellett, pénzügyminiszterként az eurózóna üléseinek elnöke is volt 2005 és 2013 között.

Ez egyébként összefügg azzal is, hogy Európa stabilitásának és működőképességének megőrzése „továbbra is alapvető német államérdek marad”. Ez véleménye szerint minimum az európai uniós politikai elit körében olyannyira közismert, hogy a Unióban és annak intézményeinél többnyire „nyugodtan tekintenek” a küszöbön álló németországi voksolás elé.

„Tudják, hogy

a következő kancellár, bárki is lesz az, nem fog visszavenni tevékenysége európai dimenzióiból” –

mutatott rá Jean-Claude Juncker.

Cserébe a kancellárjelöltek háromfordulós televíziós vitáiban alig hangzott el EU-vonatkozású kérdés, aminek hátterében Juncker szerint lényegében ugyanez állt. Hogy ugyanis tudni való volt, hogy az Uniós tekintetében alig van vitára ingerlő különbség a jelöltek között.

A luxembourgi politikus ugyanakkor fontosnak érezte hozzátenni, hogy a két élen járó jelölt abban is közös, hogy bármelyikük nyer,

mindkettőjük esetében a költségvetési fegyelemhez való visszatérés szorgalmazására kell majd számítani.

Elsősorban a déli tagállamokban – Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban – komoly reményeket fűznek ahhoz, hogy ha baloldali vezetésű kormány alakul majd Berlinben, akkor az engedékenyebb lesz a járvány előtti költségvetési és államadóssági szabályokhoz való visszatérés könnyítésében.

Ez azonban tévedés – mutatott rá Juncker, és emlékeztetett, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje (a jelenlegi, Merkel-vezette nagykoalíció pénzügyminisztere), Olaf Scholz már korábban határozottan értésre adta, hogy a járvány előtti európai monetáris stabilitási paktum – a költségvetési fegyelmet kikényszerítő kritériumoknak – a híve.

Habár – tette hozzá némileg óvatosan a hajdani bizottsági elnök – a járvány és egyéb okok fényében lehet, hogy ezúttal nem ártana majd „bizonyos rugalmas értelmezésnek” teret is hagyni. Juncker szerint, ha a mostani európai uniós helyreállítási pénzek felhasználásában az olaszok és a görögök „keményen és fegyelmezetten dolgoznak”, akkor nem kizárható, hogy számíthatnak némi „marginális jó szándékra” a nettó befizetők részéről.

Arról azonban még így is

célszerű letenni, hogy arra számítsunk, hogy a közös költségvetés hitelalapú finanszírozása belátható időn belül az eurózóna intézményesített részévé válhat

– tette hozzá. „E tekintetben is mindegy, hogy ki lesz a kancellár” – húzta alá.

A Politico amúgy a maga aggregált – számos különböző felmérés eredményeit összegző – legfrissebb választási becslésében úgy találta, hogy változatlanul a Scholz nevével fémjelzett Szociáldemokrata Párt áll az élen 25 százalékkal, a CDU/CSU 22 százalékos, a zöldek 16 százalékon állnak, míg a szabaddemokraták 12, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak pedig 11 százalékra számíthatnak. A szélsőbaloldal 6 százalékra látszik esélyesnek.

Mindez azt is jelenti – mutatnak rá elemzők – hogy a két politikai erő között a becsült különbség mindössze 3 százalék, ami voltaképpen megegyezik a lehetséges hibaszázalék mértékével. Más szóval, a verseny teljesen nyitott, és néhány órával a voksolás előtt mindkét oldal győzelmi esélyei elképzelhetőek.