eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel távozik, de mély nyomot hagy maga után

A vasárnapi német választások Angela Merkel kancellárságának utolsó felvonását jelentik: szakértők elemzik, miben volt jelentős Németország élén töltött hivatali ideje.

Tizenhat év után vajon hogyan emlékszik majd rá a világ? A BBC Németországot értő és ismerő szakértőket szólaltatott meg, hogy felvázolhassa, hogyan emlékszik majd az utókor Merkelre.

Matt Qvortrup, a Coventry Egyetem politikatudományi professzora, az Angela Merkel: Európa legbefolyásosabb vezetője című könyv szerzője szerint Merkel a német politikát inkább az elvekről, mint a politikáról szóló vitává változtatta.

A német politika korábban tesztoszteron hajtotta férfiklub volt, Merkel idejében azonban dolgok sokkal inkább politikaorientáltak lettek. Egy tudományos végzettségű embertől, amilyen Merkel is, ez nem meglepő: a kancellár fizikusnak tanult és kvantumkémiából doktorált. Angela Merkel a német politika mellett a világpolitikát is megváltoztatta – egy olyan időszakban, amikor a világ egyre polarizáltabbá vált, ő éppen ezzel ment szembe az által, hogy a fontos ügyeket megfosztotta a politikai sallangoktól.

Szimbolikus az alakja

Merkelt a Forbes már tíz éve a világ legbefolyásosabb nőjének kiáltotta ki: felnőtt egy egész generáció Németországban, amely nem ismert mást az ország élén, mint női vezetőt. Pozíciója tehát szimbolikus jelentőségű a nők képviselete szempontjából, ráadásul Merkel arról ismert, hogy nőket juttat kulcspozíciókba, például támogatta Ursula von der Leyent, az első női német védelmi minisztert és az Európai Bizottság elnökét – mondja Charlotte Galpin, a Birminghami Egyetem német politikával foglalkozó oktatója.

Egyszerre modern és konzervatív

Angela Merkel politikai öröksége a modernizáció és az elmaradottság kissé bizarr keveréke, vélekedik Rüdiger Schmitt-Beck, a Mannheimi Egyetem politikaszociológia- és politikatudomány-professzora. Számos modernizáló vonása – mint például az azonos neműek házasságának, az atomenergia fokozatos kivezetésének és a befogadó bevándorláspolitikának támogatása – nem lett volna elvárható egy kereszténydemokrata kancellártól.

Ugyanakkor az ország lemaradt olyan nagy, sürgető kérdésekben, mint a digitalizáció, a klímapolitika és a demográfiai változás. Amikor távozik hivatalából, a politikai helyzet sokkal változékonyabbá válik. Ez részben az egyre bonyolultabbá váló pártrendszerre és a bevándorlásellenes érzelmekből táplálkozó AfD-re vonatkozik. Elvitathatalan ugyanakkor a tény, hogy ő az ország első női kancellárja. Pragmatikus, kvázi elnöki kormányzási stílusa példaképül szolgál majd utódjának, bárki legyen is az.

Jól méri fel partnereit

A kancellár öröksége határozott és csendes Katrin Schreiter, a King's College London német és Európa-tudományok oktatója szerint. Merkel vezetése a józan értékelésen és a megbízhatóság kivetítésén alapul: mindig is kritizálták, hogy nem látnok típusú vezető, ugyanakkor a választók pontosan tudták, hogy mit kapnak vele. Schreiter szerint a kancellár zseniálisan méri fel partnereit, ezzel a nemzetközi partnerek bizalmát is kiérdemelte.

Fontos öröksége, hogy liberalizálta pártját, a konzervatív kereszténydemokratákat. Közelebb vitte a konzervatívokat a centrumhoz, és bizonyos tekintetben a baloldali Zöldekhez is közelebb került.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×