eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Angela Merkel német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2021. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel távozik, de mély nyomot hagy maga után

A vasárnapi német választások Angela Merkel kancellárságának utolsó felvonását jelentik: szakértők elemzik, miben volt jelentős Németország élén töltött hivatali ideje.

Tizenhat év után vajon hogyan emlékszik majd rá a világ? A BBC Németországot értő és ismerő szakértőket szólaltatott meg, hogy felvázolhassa, hogyan emlékszik majd az utókor Merkelre.

Matt Qvortrup, a Coventry Egyetem politikatudományi professzora, az Angela Merkel: Európa legbefolyásosabb vezetője című könyv szerzője szerint Merkel a német politikát inkább az elvekről, mint a politikáról szóló vitává változtatta.

A német politika korábban tesztoszteron hajtotta férfiklub volt, Merkel idejében azonban dolgok sokkal inkább politikaorientáltak lettek. Egy tudományos végzettségű embertől, amilyen Merkel is, ez nem meglepő: a kancellár fizikusnak tanult és kvantumkémiából doktorált. Angela Merkel a német politika mellett a világpolitikát is megváltoztatta – egy olyan időszakban, amikor a világ egyre polarizáltabbá vált, ő éppen ezzel ment szembe az által, hogy a fontos ügyeket megfosztotta a politikai sallangoktól.

Szimbolikus az alakja

Merkelt a Forbes már tíz éve a világ legbefolyásosabb nőjének kiáltotta ki: felnőtt egy egész generáció Németországban, amely nem ismert mást az ország élén, mint női vezetőt. Pozíciója tehát szimbolikus jelentőségű a nők képviselete szempontjából, ráadásul Merkel arról ismert, hogy nőket juttat kulcspozíciókba, például támogatta Ursula von der Leyent, az első női német védelmi minisztert és az Európai Bizottság elnökét – mondja Charlotte Galpin, a Birminghami Egyetem német politikával foglalkozó oktatója.

Egyszerre modern és konzervatív

Angela Merkel politikai öröksége a modernizáció és az elmaradottság kissé bizarr keveréke, vélekedik Rüdiger Schmitt-Beck, a Mannheimi Egyetem politikaszociológia- és politikatudomány-professzora. Számos modernizáló vonása – mint például az azonos neműek házasságának, az atomenergia fokozatos kivezetésének és a befogadó bevándorláspolitikának támogatása – nem lett volna elvárható egy kereszténydemokrata kancellártól.

Ugyanakkor az ország lemaradt olyan nagy, sürgető kérdésekben, mint a digitalizáció, a klímapolitika és a demográfiai változás. Amikor távozik hivatalából, a politikai helyzet sokkal változékonyabbá válik. Ez részben az egyre bonyolultabbá váló pártrendszerre és a bevándorlásellenes érzelmekből táplálkozó AfD-re vonatkozik. Elvitathatalan ugyanakkor a tény, hogy ő az ország első női kancellárja. Pragmatikus, kvázi elnöki kormányzási stílusa példaképül szolgál majd utódjának, bárki legyen is az.

Jól méri fel partnereit

A kancellár öröksége határozott és csendes Katrin Schreiter, a King's College London német és Európa-tudományok oktatója szerint. Merkel vezetése a józan értékelésen és a megbízhatóság kivetítésén alapul: mindig is kritizálták, hogy nem látnok típusú vezető, ugyanakkor a választók pontosan tudták, hogy mit kapnak vele. Schreiter szerint a kancellár zseniálisan méri fel partnereit, ezzel a nemzetközi partnerek bizalmát is kiérdemelte.

Fontos öröksége, hogy liberalizálta pártját, a konzervatív kereszténydemokratákat. Közelebb vitte a konzervatívokat a centrumhoz, és bizonyos tekintetben a baloldali Zöldekhez is közelebb került.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Száj- és körömfájásjárvány - Irgalmatlan szigor lép életbe az állatok terén

Például minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Uniós pénzek tűnnek el a bürokrácia útvesztőjében – meglepő parlamenti jelentés készült

Az Európai Unió költségvetésében párhuzamosan két jelentős cél is hangsúlyosan megjelenik: az innováció ösztönzése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése. Bár a Horizont Európa és a Kohéziós Politika külön logika mentén működik, a döntéshozók évek óta próbálják összekapcsolni a két forrásrendszert, hogy azok hatékonyabban támogassák egymást. A cél világos: a kutatási kiválóság ne csak a fejlettebb térségek kiváltsága legyen, hanem a leszakadó régiókban is érvényesüljön. Ennek érdekében az EU jogi és adminisztratív eszközökkel is ösztönözni próbálja a szinergiákat, például a források kombinálását vagy a közös pályázati mechanizmusokat – egy friss, az Európai Parlament számára készült jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gyakorlatban továbbra is komoly akadályok gátolják a két támogatási forma összehangolását, a problémával pedig az Európai polgári vitacsoportok most kezdődő ülésein is hangsúlyosan foglalkoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×