Az idei év katasztrofális erdőtüzeinek kárfelmérését még nem fejezhették be a mediterrán országok, de a nyár extrém időjárási körülményeinek hatására a mediterráneum vezetői már most lépéseket tesznek. Nyilatkozatukban azt az ígéretet tették, hogy az eddigieknél komolyabb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy meg tudjanak küzdeni az időjárás szélsőségessége okozta körülményekkel, írja a The Guardian.
Egyesíthetik erőiket
Az Athénban aláírt szerződés lehetőséget teremt arra, hogy erőiket egyesítve tegyenek az érintett országok a természeti csapásokkal szemben.
"Ez az első alkalom arra, hogy a mediterrán országok összefogjanak egy ilyen hihetetlenül nagy, mindannyiunkat érintő fenyegetés kezelésére.
Eddig kisgyermekként reagáltunk az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség nemzetek közti együttműködésen keresztül történő kiépítésére.
Amiről most megállapodtunk, az megváltoztat mindent" - mondta a kezdeményezésről a görög főváros hőségügyi vezetője, Eleni Mirivili.
Az elmúlt hónapokban a spanyolországi Andalúziától Törökország déli részéig erdőtüzekkel volt kénytelen megküzdeni a régió. Most kilenc déli uniós ország vezetője írt alá nyilatkozatot arról, hogy sürgős és ambiciózus globális fellépésre van szükség a biztonságos, virágzó, igazságos és fenntartható jövő megteremtéséhez. Minden szinten, tehát nemzeti, regionális és helyi szinten, a civil társadalom és a magánszektor támogatásával van szükség együttműködésre, áll a szövegben.
"A pusztító nyári erdőtüzek tragikus következményekkel jártak a mediterrán országok számára. Az éghajlati válság már nem távoli fenyegetés, partjainkon ért el minket. Mivel a veszély mindannyiunkat érint, a védekezés feladata is közös" - mondta a görög fővárosban összegyűlt kollégáknak Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök.
Tudásmegosztás a harc érdekében
A múlt pénteken Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Ciprus, Málta, Szlovénia és Horvátország államfőinek részvételével tartott csúcstalálkozón aláírt athéni nyilatkozat az éghajlati válság kulcsfontosságú területein tett vállalásokat tartalmazza.
A résztvevők egyetértenek a biológiai sokféleség, az erdőgazdálkodás, a tengeri környezet, valamint a polgári védelem, a megelőzés és a felkészülés, továbbá az éghajlatváltozási politikák szorosabb európai integrációjának fontosságában, mindezen túl az EU transznacionális katasztrófaelhárítási mechanizmusán belüli további együttműködést szorgalmaznak. Kezdeményezték az ökoszisztémák helyreállítása szempontjából kritikus fontosságú szakértők közti eszmecserét egymás módszereinek megismerésére, mivel
a régiót egyre hosszabb, gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek sújtják.
A megállapodás aláírásánál jelen levő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megfelelő időben tett helyes lépésnek nevezte a kezdeményezést. "Mindannyian látjuk, hogy az éghajlatváltozás súlyosan érinti a mediterrán térséget. Megoldásokat kell találnunk, és vannak is megoldásaink" - mondta
Athén válhat elsőként lakhatatlanná
Athén messze a legmelegebb nagyváros a kontinentális Európában, az előrejelzések szerint ez lehet a kontinens első lakhatatlan fővárosa, ha a hőmérséklet tovább emelkedik. Micotákisz jobbközép kormányát heves bírálatok érték a tűzvészek kezelése miatt, amikor a rekordhőhullámok miatt csontszáraz területet puskaporos hordónak nevezte.
A hőmérő higanyszála idén nyáron elérte a korábban soha nem látott 47,1 Celsius-fokot, a hőmérséklet júliusban és augusztusban több napon át meghaladta a 42 Celsius-fokot, ami tömeges evakuálásra kényszerített,
mivel több ezer hektárnyi érintetlen erdőt és mezőgazdasági területet emésztettek fel a lángok.
Athén északi külvárosában, Evia szigetén és a déli Peloponnészoszon házakat rombolt le és állatokat pusztított el a napokig tomboló orkán erejű szél által gerjesztett pokoli tűzvész. A görög miniszterelnök igyekezett az éghajlati válságot napirendje középpontjába helyezni, és kinevezte Hrisztosz Sztiliánidész minisztert, aki kizárólag az éghajlati válsággal foglalkozik, miközben úttörő szerepet vállal a regionális támogatás mozgósításában a problémával való szembenézés érdekében.
Elenei Mirivili Európa első városi hőtisztviselőjeként - feladata a következő években minden Athénhoz hasonló városba megérkező, perzselő hőség kezelése -
megdöbbentő mulasztásnak nevezte, hogy a kiáltvány nem említi a városok szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Úgy véli, a városok kihagyása a nyilatkozatból elárulja a nemzeti kormányzati politikák és az önkormányzati politikák közötti koordináció hiányát az éghajlatváltozással kapcsolatban. "A városi központok és közösségeik minden megoldás szerves részét képezik" – mondja.