Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Olaf Scholz, német pénzügyminiszter integet az SPD rendkívüli online kongresszusán Berlinben 2021. május 9-én, miután pártja őt jelölte kancellárnak a szeptemberi szövetségi parlamenti választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Németország választ: befogták a szociáldemokraták a CDU–CSU-t

A Zöldek pedig váratlanul visszaestek az INSA közvélemény-kutató mérése alapján.

Beérte a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségét a parlamenti választásra készülő Németországban egy felmérés szerint.

Öt héttel a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt a CDU/CSU és az SPD is 22 százalékon áll – mutatta ki az INSA közvélemény-kutató társaság.

  • A 22 százalék az SPD legjobb eredménye 2017 decembere óta az INSA méréseiben.
  • A 22 százalék a CDU/CSU legrosszabb eredménye a 2009-ben alapított társaság felméréseinek történetében.

Az egy héttel korábbihoz képest az SPD két százalékponttal erősödött, a CDU/CSU országos választói támogatottsága pedig három százalékponttal csökkent a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban közölt adatok szerint.

A pártok támogatottsága együtt mozog a kancellárjelöltek személyes népszerűségével.

  • Olaf Scholz SPD-s jelölt, a Bundestag-választás után visszavonuló Angela Merkel kormányának pénzügyminisztere a szavazatok 34 százalékát szerezné meg, ha közvetlenül választanának kormányfőt Németországban. Ez öt százalékpontos emelkedés egy hét alatt.
  • A CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet CDU-elnök és észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök támogatottsága 12 százalékos, három százalékponttal csökkent augusztus közepe óta.

Számos német sajtóértesülés szerint a pártszövetségben fokozódó elégedetlenség mutatkozik Armin Laschettel szemben. A két párt közös Bundestag-frakciójának legutóbbi, pénteki online tanácskozásán egy CDU-s képviselő fel is szólította, hogy ha két héten belül nem javulnak a felmérési adatok, tegye meg a szükséges lépéseket, vagyis adja át a kancellárjelöltséget Markus Söder CSU-elnöknek, bajor kormányfőnek.

Olaf Scholz kampányát nagyban segíti, hogy a Merkel-kormány tagja, Armins Laschetnek pedig nincs határozott politikai irányvonala, nincsenek saját témái és pártjának bázisában is csekély a támogatottsága – magyarázta az adatokat a Bild am Sonntagnak Andrea Römmele, a Hertie Közhasznú Alapítvány egyetemi szintű politikai vezetőképző intézetének (Hertie School) kutatója.

Ugyanakkor Laschet még így is fordíthat – tette hozzá a szakértő, kiemelve: az utóbbi hetek válságai, köztük a főleg Észak-Rajna-Vesztfáliát sújtó júliusi árvíz és az afganisztáni tálib hatalomátvétel, megmutatták, hogy a német belpolitikától független, "külső események gyorsan megfordíthatják a hangulatot".

Viszont egy másik vasárnapi lap, a Welt am Sonntag elemzése szerint a CDU/CSU helyzetét tovább nehezíti, hogy kampányukat arra építették, hogy a Zöldek az első számú ellenfél, és

senki nem számolt azzal, hogy az szociáldemokraták néhány hét alatt 14-15 százalékról 20 százalék fölé erősödnek, a Zöldek pedig meggyengülnek.

Az INSA adatai alapján a Zöldek a szavazatok 17 százalékára számíthatnak. Tavasszal, amikor megtették kancellárjelöltnek Annalena Baerbock társelnököt, még 27 százalék körül álltak, és volt több olyan felmérés, amelyben megelőzték a CDU/CSU-t. A baloldali irányultságú ökopárt támogatottsága Annalena Baerbock botlásaival párhuzamosan kezdett gyengülni. A 40 éves politikus több ügyben magyarázkodásra kényszerült, pontatlanságokat mutattak ki például a hivatalos életrajzában, politikai elképzeléseiről írt könyve miatt pedig plágiummal is megvádolták. Így az INSA mérése szerint már csak a szavazatok 13 százalékát gyűjtené össze, ha közvetlenül választanának kancellárt.

A Bundestag kisebb pártjainak támogatottsága nem változott számottevően.

  • A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egy százalékpontos erősödés után a szavazatok 13 százalékára számíthat.
  • A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) ugyancsak egy százalékponttal erősödve 12 százalékon áll,
  • a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) 7 százalékon stagnál.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fedet

Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fedet

Donald Trump és szövetségesei nem adták fel a Federal Reserve feletti nagyobb befolyás megszerzését: a Fehér Házhoz köthető tisztviselők aktívan vizsgálják, hogyan lehetne leváltani a Fed Kormányzótanácsának egyes tagjait, köztük Lisa Cook kormányzót és Jerome Powell korábbi elnököt. Bár a Legfelsőbb Bíróság egyelőre megakadályozta Cook eltávolítását, a szűk jogi alapokon nyugvó döntés nem zárta le végleg a kérdést, és Trump már jelezte, hogy újraindítja az eljárást. A washingtoni testület mellett a kormányzat a regionális Fed-bankokra is kiterjeszti figyelmét – Scott Bessent pénzügyminiszter az Atlantai Fed megüresedett elnöki posztjára keres az elnök gazdaságpolitikájához közel álló jelöltet. A háttérben a kamatpolitikai vita húzódik: Trump alacsonyabb kamatokat sürget, miközben az inflációs nyomás erősödése miatt a Fed döntéshozóinak egy része akár kamatemelést sem zár ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×