Infostart.hu
eur:
395.4
usd:
337.56
bux:
104320.9
2025. augusztus 13. szerda Ipoly
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó új járványügyi korlátozások bevezetése ellen tüntetnek a párizsi Trocadéro téren 2021. július 24-én. A francia parlament korábban elfogadott egy  törvénytervezetet, amely kiszélesíti a Covid-igazolás használatát a mindennapi életben, hatósági karantént ír elő a fertőzötteknek, és kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az egészségügyi és szociális dolgozók, valamint a tűzoltók számára.
Nyitókép: Rafael Yaghobzadeh

Eddig inkább jó tett Emmanuel Macronnak a sok tüntetés

Nem rontott, inkább javított Macron esélyein a már ötödik hete tartó tüntetéssorozat, ami országszerte zajlik Franciaországban az oltási igazolás megkövetelése miatt az élet számos területén.

Öt hét alatt összesen legalább félmillió ember ment utcára a különböző francia városokban, tiltakozásul Európa talán legszigorúbb oltási igazolási rendszere ellen, amelyik a közösségi élet számos színterén, a nyilvános étkezéstől, bisztrók, éttermek látogatásától a kulturális és sport rendezvényeken át a tömegközlekedés bizonyos fajtájáig mindenütt az igazolásától tette függővé a részvétel lehetőségét. (Mi több, az oktatási miniszter már azt is bejelentette, hogy ősztől a 12 évesnél idősebb diákok közül az vehet csak személyesen részt majd a tanításon, akit beoltottak).

Párizsban kezdetben attól tartottak, hogy a visszatérő demonstrációk állandósulhatnak és fokozatosan kiszélesedhetnek, hasonlatosan ahhoz, ahogyan 2013-ban az üzemanyagárakba épített környezetvédelmi adó beindította a „sárgamellényesek” hónapokon át tartó demonstrációit, csaknem megbuktatva a kormányt is. Tekintve, hogy jövőre választások lesznek az országban,

egy ilyen össznépi mozgalom lehetősége sokáig aggodalommal töltötte el a párizsi hatalmi elitet.

A jelek szerint azonban most egészen más a helyzet. Először is, a félmilliós szám igazából csak 200 ezer körüli állandó résztvevőt jelent – ők azok, akik minden alkalommal utcára mennek –, és közülük is egy jelentős hányad a mindig és minden tekintetbe „párizsi elit” ellenes szélsőjobb és szélsőbaloldal mozgalmaihoz tartoznak, amelyekre amúgy sem számíthatnának jövőre a politikai közélet középpártjai, a konzervatívoktól a szocialistákon át a macronista táborig.

A tüntetők ugyan váltig skandálják, hogy Macron elvette tőlük a nagy francia forradalom egyik alapvető vívmányát (a szabadságot), és „egészségügyi diktatúrát” vezetett be, ez azonban a jelek szerint

az utcára nem vonuló társadalmi „csendes többségnek” ezúttal inkább tetszik

– jellemezte a napokban megjelent tudósításában a Politico franciaországi kiadása.

Felmérések szerint stabilan a megkérdezettek 60-65 százaléka egyetért az intézkedésekkel, és az első többség nem lát abban problémát, ha kávézóba menet fel kell mutatni az oltási (illetve általában a védettségi) igazolást.

Miként az Politico elemzője fogalmazott, a „sárga mellényesek” tüntetése idején a tiltakozás alapvetően „fölülről önkényesen” a társadalomra kényszerített intézkedés ténye ellen irányult. Most viszont a

társadalmi többség éppen, hogy „fölülről” (központi intézkedéstől) várják, hogy a kormány védje meg őket

a járvány újabb hullámától.

Ez egyébként azon is lemérhető volt, hogy a tavasszal még masszívan az Európai Unió egyik leginkább oltásszkeptikusabb társadalma időközben 61 százalékos teljes átoltottságra tett szert, amivel Franciaország beelőzte a szomszédos Németországot és az Egyesült Államokat is.

Ha ilyen formán sikerül elkerülni a „negyedik hullámot”, úgy Macron esélyei jövőre számottevően erősödhetnek – vélik francia lapjelentések is.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc az Arénában: pénteken még nem lesz tűzszünet

A péntekre várható alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó előtt az orosz–ukrán háború állását, kimenetelét, a békekötés esélyeit elemezte Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiderült, meddig van esélyük az ukránoknak megállítani az orosz betörést, minek kell még történnie egy tűzszünet előtt és miért nem kötik Moszkvát tetteiben a támogatói.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.13. szerda, 18:00
Velkey György
a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója
Mi van, ha lépést tévesztettek a profik?

Mi van, ha lépést tévesztettek a profik?

A legjobb befektetési lehetőségek általában akkor jönnek, ha a profik túlzottan hisznek egy dologban, aztán az ellenkezője történik. Idén láttunk már ilyet, amikor megrogyott a dollár, vagy éppen rövid idő alatt az európai tőzsdék kilométereket vertek az amerikaiakra. Elképzelhető, hogy most is egy olyan helyzet felé tartunk, amikor valamit nagyon rosszul látnak a profik. Persze a másik oldalról csúcson a tőzsdék, az amerikai gazdaságban „minden rendben”, mi baj lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×