Heti 20-30 ezer ember hagyja el Afganisztán 2021 eleje óta Caroline Van Buren, az UNHCR afganisztáni képviselőjének elmondása szerint.

"Látjuk, hogy rengeteg ember hagyja el Afganisztánt: a járatok megteltek, és esetükben még olyan emberekről beszélünk akiknek vannak úti okmányaik, akiknek vízumot tudunk szerezni, akiknek tartózkodási engedélyük van más országokban – mondta. – De már látjuk azt a tendenciát is, hogy az emberek szabálytalanul mozognak, vannak olyanok, akik saját biztonságuk érdekében kelnek útra okmányok nélkül, ezért nagy a kockázata annak, hogy kizsákmányolják őket."

Az előző válságot sem heverte ki Európa

Az Európa irányába menekülők száma is megugorhat a tendencia következtében, miközben a kontinens még a 2015–2016-os szíriai menekültválságot sem heverte ki teljesen – írja a Euronews. Az akkori események éles vitákat váltottak ki a 27 országból álló államszövetségben arról, hogyan osztozzanak a tagállamok a menekültek jelentette terhen, a populista európai pártok pedig bevándorlóellenes politikájuk tüzelésére használták az akkori eseményeket. Még Angel Merkel német kancellár is változtatott álláspontján: 2015-ben a "meg tudjuk csinálni" mottóval fogadta be Németországba a szír menekülteket, az afgán problémák kapcsán azonban már arról beszélt, nem lehet a problémákat azzal megoldani, hogy minden menekülőt befogadnak. Az osztrák belügyminiszter is azt emelte ki, hogy nem oldhatja meg a menekültproblémát Ausztria és Németország egész Európa helyett.

Törökország szoros őrizet alá vonta határát az afgán helyzet miatt: az Iránnal közös határ az embercsempészek kedvenc átlépési pontja ebből az irányból, de már Fehéroroszországon keresztül is érkeznek a menekülők Afganisztánból. A litvánok azzal vádolják Minszket, az Európával szemben viselt "háború" részeként hagyja, hogy az afgánok ezt az utat használva jussanak el a kontinensre.

Minden körülmény adott ahhoz, hogy újabb menekülthullám induljon meg Európa felé, de a számok egyelőre nem azt mutatják, hogy tömegek érkeznének.

Az év első felében mindössze 3200 afgán próbálta illegálisan átlépni az EU valamely külső határát, ami 41 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Az biztos, hogy a következő hónapokban meg fog nőni az Afganisztánból elmenekülők száma, de egyáltalán nem biztos, hogy ők eljutnak Európáig Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés alapító elnöke szerint.

Hiszterizált európaiak

"Ahhoz, hogy Európába jussanak, számos határt kell átlépniük, amit ma már sokkal nehezebb megtenni, mint néhány évvel ezelőtt" – folytatta a migrációs szakértő, utalva a szárazföldi és tengeri határainál alkalmazott állítólagos görög visszaszorítási politikára, amit Athén tagad. Az ugyanakkor tényszerű, hogy Törökországba sem lép be jelenleg jelentős számú afgán menekült.

"2015-ben hat hónap alatt több mint félmillió ember érkezett Törökországból Görögországba.

Ehhez képest az elmúlt hat hónapban Törökországból Görögországba érkező emberek száma, nem csak az afgánoké, hanem mindenkié, körülbelül 4000 volt"

– hangsúlyozta. Fehéroroszországból még kevesebben érkeznek, Knaus szerint a közvéleményt egyelőre hiszterizálják.

"Ez félelemkeltés és populizmus. Az igazi válság nem ez, hanem az, hogy a határainkon megszegjük az uniós törvényeket, holott Afganisztánban rengeteg embernek van szüksége védelemre. Ezek azok az emberek, akikkel és akikért harcoltunk, hogy húsz évig újjáépítsük az országukat, majd magukra hagytuk őket" – mondta Knaus.

A helyzetre reagálva az Egyesült Államok kiterjesztette a veszélyeztetett afgánok befogadásáról szóló programját: a szakértő szerint Európának is ezt kellene tennie. Problémás a mostani menekülteken túl a kitoloncolás előtt álló, jelenleg Európában tartózkodó afgánok helyzete is.

Szervezetten kell segíteni

Szakértők szerint a világ helyes lépése az lenne, ha olyan áttelepítési programba kezdenének, amilyen a vietnámiakkal történt a hetvenes-nyolcvanas években. Akkor azok az országok, amelyek harcoltak vietnámi háborúban, vagy amelyeket sokkolt az, amilyen helyzetbe az ottaniak kerültek, szabályos áttelepítési program keretében adtak új otthont az onnan menekülni vágyóknak.

A krízis egy másik krízist is magával hozhat.

Az Európával viharos viszonyban álló Törökország nem biztos, hogy útjába akar állni a menekülteknek: ha az ország tovább engedné őket, a görög határon azonban megállítani akarják az áradatot, az is humanitárius krízishez vezet. A török gazdaság egyébként is leszálló ágban van, a menekültek elutasítottsága az országban magas. Azt egyelőre nem láthatjuk, milyen alkuban gondolkodhat Erdogan elnök a menekültek kapcsán, de valószínű, hogy az unió továbbra is kész lesz anyagi áldozatot hozni azért, hogy ne a tagállamoknak kelljen megküzdeniük a menekültáram teljességével.