Egyik katonai támaszpont a másik után került a kormány helyett az iszlamista csoport kezébe, a nagyvárosok szintúgy elestek azt követően, hogy az amerikai hadsereg kivonult az országból. De kik azok a tálibok, és mit akarnak elérni?

A szó pastu nyelven tanulót jelent, a tálibok nyugati támogatású kabuli kormány ellen lázadnak már azóta, hogy 2001-ben eltávolították őket a hatalombó -, írja a Sky News. A csoport a nyolcvanas években a szovjetek ellen harcoló mudzsahidekből nőtt ki: ezek a csoportok még a CIA támogatásával dolgoztak. A tálib frakciók 1994-ben alakultak meg a polgárháborúban, majd

1996-ra az ország nagy része fölött kontrollt szereztek, és bevezették a saría, azaz az iszlám jog szigorú változatát.

Ezt brutális szigorral érvényesítették is, a gyilkossággal vagy házasságtöréssel elítélteket nyilvánosan végezték ki, míg a tolvajok végtagjait levágták. A férfiaknak szakállat kellett növeszteniük, a nőknek pedig teljes testet fedő burkát kellett viselniük uralmuk alatt.

Békét kötöttek, területet foglalnak

Azután viszont, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után Oszama bin Ladent és más al-Kaida vezetőket bújtatták, egy Amerika vezette támadást követően 2001. október hetedikén elvesztették a kontrollt Afganisztán fölött. 2018-ban a tálibok béketárgyalásokat kezdtek az amerikaiakkal, majd 2020 februárjában békeszerződést írtak alá, melynek értelmében Amerikai visszavonta csapatait. A szerződés része volt, hogy a tálibok amerikaiakat nem támadnak, de az afgánokat, legyen szó katonákról vagy civilekről, továbbra sem kímélték.

A fundamentalista csoport

célja a saría ismételt bevezetése az országban:

azoknak, akik nem tudnak távozni az országból, kötelességük lesz betartani annak törvényeit. Két évtizede nem voltak ilyen szigorú szabályai az életnek Afganisztánban:

a nők a tálibok uralma alatt nem dolgozhatnak, a lányok nem járhatnak iskolába,

a nőknek el kell takarniuk arcukat és csak férfi rokon kíséretében hagyhatják el otthonukat. A zene a tévé és a filmek be vannak tiltva.

A politikai rendezésről folytatott tárgyalások során az elmúlt években a tálib vezetők biztosítékokat nyújtottak a Nyugatnak, hogy a nők az iszlám által biztosított egyenlő jogokat élveznek, beleértve a munkavállalás és az oktatás lehetőségét. Az év elején a tálibok azt mondták, hogy valódi iszlám rendszert akarnak, amely a kulturális hagyományokkal és vallási szabályokkal összhangban rendelkezik a nők és a kisebbségek jogairól. Ennek ellenére augusztusban egy kandahári bankból kilenc nőt távolítottak el arra hivatkozva, hogy nem dolgozhatnak ott. Hárman közülük a bank menedzsmentjében dolgoztak.

A tálibok a működésükhöz szükséges forrásokat többféle helyről is begyűjtik: ópium- és drogkereskedelem mellett megadóztatnak vállalkozásokat is. Legutóbbi uralmuk idején a tálib államot mindössze négy ország ismerte el:

• Pakisztán
• Szaúd-Arábia
• Egyesült Arab Emirátusok
• Türkmenisztán.

Az USA és az ENSZ szankciókkal sújtotta őket, és a legtöbb ország nem ismerte el azt.

Minden megváltozott Kabulban

A hatalomátvételnek köszönhetően Kabul utcái drasztikusan megváltoztak. Fegyverropogás verte fel a csendet, helikopterek cirkáltak a házak fölött. Stuart Ramsay beszámolója szerint

az emberek farmer és póló helyett tradicionális ruhadarabokra váltottak,

forgalmi dugó a város egyetlen részén volt csak: a repülőtérnél. Az emberek lehetőség szerint igyekeznek elhagyni a tálibok megszállta területeket, minden lehetséges ingóságukat is magukkal szállítva.

A mostani helyzet még csak a kiindulás: Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint

hamarabb újraszerveződnek majd a terrorszervezetek, mint az al-Kaida, mint a korábban jósolt két év.

Csak az USA-nak mintegy hatvanezer embert kell evakuálnia az országból, amire nem voltak felkészülve - a hírek szerint Joe Biden elnök számára is meglepetés volt, hogy a tálibok átvették a hatalmas Afganisztán fölött.