eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sérült üzletek előtt helybeliek tálib fegyveresek és afgán kormányerők összecsapása után az észak-afganisztáni Kunduzban 2021. augusztus 8-án. Ezen a napon a tálib harcosok elfoglalták Kunduz tartomány székhelyének nagy részét, benne a kormányzói hivatallal és a rendőrparancsnoksággal.
Nyitókép: Abdulláh Szahil

Tálib nyilatkozat: megvárjuk, míg minden külföldi katona elhagyja az országot

Addig nem alakítanak kormányt. A főváros elhagyatott.

Afganisztánban nyugalom uralkodik, a tálib harcosok utasítást kaptak, hogy ne rémisszék meg a civileket, és ne okozzanak károkat - hangoztatta hétfőn a radikálisok egyik vezetője az újságíróknak adott nyilatkozatában, amelyet több társa is megerősített.

A bejelentés szerint a kormányalakítással pedig megvárják a külföldi csapatok teljes kivonását.

Helyszíni beszámolók szerint Kabul belvárosa hétfő reggel jórészt elhagyatott volt, a sajtónak nyilatkozó emberek pedig a tálib fogadkozások ellenére aggodalmuknak adtak hangot a jövőt illetően. A dpa hírügynökség munkatársainak néhányan arról számoltak be, hogy sok rab megszökött a város egyik börtönéből, az embereket pedig arra intették, hogy zárkózzanak be.

"Afganisztánnak vége. Nekem is végem van" - idézett kabuli helyzetjelentésében a dpa egy afgán katonát.

A tálib lázadók vasárnap este hatoltak be Kabulba, és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták, vezetőik pedig azóta többször azt hangoztatták, hogy az országban nyugalom van.

Mohammed Naím, a radikálisok egyik szóvivője hangsúlyozta: nem akarnak nemzetközi elszigeteltségben kormányozni, és feszültségmentes kapcsolatokra törekszenek a külvilággal.

"Amit akartunk - országunk szabadságát és népünk függetlenségét - elértük. Nem engedjük senkinek, hogy földünket arra használja, hogy másokat megtámadjon, és mi sem akarunk ártani senkinek" - szögezte le Naím, aki egy esetleges újabb beavatkozás esélyével kapcsolatban azt mondta, szerinte a külföldi erők "nem ismétlik meg a kudarcukat".

Szuhail Sahín, egy másik tálib szóvivő a Twitteren szintén leszögezte: harcosaik nem léphetnek be magánházakba engedély nélkül, és kötelességük "megóvni az emberek életét, tulajdonát és becsületét".

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría) - írták hírügynökségek. Akkor egyebek közt megtiltották a nők munkavállalását. Arra is emlékeztetnek, hogy a radikálisok kormányzása idején több bűncselekményt is kivégzéssel vagy végtaglevágással büntettek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×