eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Unsplash.com

Gyévai Zoltán: a jogállamisági jelentések alapján nem lehet összehasonlítani az országokat

Az Európai Bizottság a jogállamiság romlását látja Magyarországon azon a négy kulcsfontosságú területen, amelyet 10 hónap után idén második alkalommal vett górcső alá a testület által készített éves jelentés. Az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádiónak idézte a dokumentumot, amely úgy fogalmaz: „a kliensrendszer, a kivételezés, a sógor-koma viszony kockázatait az államigazgatás felső szintjein, valamint az üzleti vállalkozások és a politikai szereplők összefonódásából eredő kockázatokat továbbra sem orvosolták”.

A mostani vizsgálat egy újabb elem abban a hosszú láncolatban, amit az Európai Unió az elmúlt években kifejlesztett a jogállamiság helyzetének a javítására – fogalmazott az InfoRádiónak Gyévai Zoltán. Ennek keretében az igazságszolgáltatás hatékonysága és függetlensége, a korrupcióellenes intézkedések minősége és eredményessége, a médiapluralizmus, valamint a fékek és ellensúlyok rendszere alapján világították át mind a 27 tagország teljesítményét.

A brüsszeli ügyekben jártas szakértő hangsúlyozta:

az egyes jelentések nem összehasonlíthatóak egymással,

mindet a helyén kell kezelni – vagyis nem olyan, mint a korábbi uniós, héttel korábbi igazságügyi eredménytábla, ami esetében bizonyos rangsorolás is kiolvasható az országok között.

Miután pedig egy állásfoglalásról van szó, nincs is közvetlen jogkövetkezménye.

A jelentéseket az Európai Bizottság saját hatáskörben készíti el, azonban forrásként különböző nemzetközi szervezetekre támaszkodik, köztük például az Európai Tanácsra, a Velencei Bizottságra, de akár az Európai Unió Bíróságának ítéleteire, dokumentumaira. Az EU-Monitor főszerkesztője azt is jelezte, a jelentés elkészítését minden évben egy széles körű konzultáció előzi meg, ami idén februártól március végéig tartott. Az Európai Bizottság ennek során a hivatalos kormányzati szervektől kezdve a sajtó képviselőin át egészen a civilszervezetekig, több száz diskurzust folytat le, majd ezek alapján állít össze egy képet.

A viszonyítási pontot az első jelentés képezi, az évről évre megismétlődő jelentések pedig mindig az előző év megállapításainak az orvoslásához kapcsolódnak. Vagyis

a viszonyítási pont nem az, hogy mi történik a többi országban, hanem amit a megelőző évben az Európai Bizottság megállapított az adott országra,

és ennek alapján dől el, hogy történt-e pozitív vagy negatív változás tagállami és uniós szinten – magyarázta Gyévai Zoltán.

Az EU-Monitoring főszerkesztője végezetül kiemelte: az említett négy pillérrel összefüggésben a magyar jelentés nem kizárólag, de többségében negatívumokról szól, ami a tavalyi jelentésre is jellemző volt. De a pozitív elemeket is kiemeli, például Magyarország esetében, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége meglehetősen jó pontszámot kapott a két héttel ezelőtti igazságügyi eredménytáblán, ezt a mostani jelentés is visszatükrözi. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően maradtak az Európai Bizottság korábbi fenntartásai, sőt, újakkal is kiegészültek.

A jelentés részleteiről az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában hallhatnak szerda este 7 óra után.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×