Vera Jourová kiemelte: a jelentés rámutat, hogy a tagállamok előrelépést értek el jogállamisággal kapcsolatos kérdések kezelése terén, azonban határozott fellépést sürget a hiányos korrupcióellenes fellépés javítására. Továbbá arra hívja fel a figyelmet, hogy a civil társadalom a tagállamok többségében széleskörű támogatást élvez, másutt azonban komoly fenyegetéssel, fizikai vagy szóbeli támadásokkal, megfélemlítéssel néz szembe.

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a jelentés megállapításai nyomán a tagállamok a következő évben a jogállamiság megerősítésén dolgoznak majd - tette hozzá az uniós biztos.

Elmondta, a tagállamok legtöbbje előremutató reformokat hajt végre igazságszolgáltatási rendszereihez kapcsolódóan, néhány tagállam azonban reformjaival csökkenti az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítékait. Emlékeztettek: a 2020-as jelentés elfogadása óta az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága megerősítette a hatékony bírói jogvédelem fontosságát a jogállamiság fenntartása szempontjából.

A korrupció elleni fellépéssel kapcsolatban kiemelték, míg a világ húsz legkevésbé korrupt országa között tíz uniós tagállam szerepel, addig a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges.

A jelentés az újságírók helyzetének általános romlására mutatott rá több tagállamban. A médiahatóságok gyakran nem mentesek a politikai befolyástól, ahogy egyes tagállamokban nagy a kockázata a médiába való közvetlen politikai beavatkozásnak - figyelmeztetett.

Az uniós biztos kitért arra is, hogy számos közelmúltbeli fejlemény aggodalmat kelt az uniós jog elsőbbségének tiszteletben tartásával kapcsolatban. Kijelentette: az uniós jog elsőbbségének elismerése elengedhetetlen az EU jogrendjének működése és a tagállamok egyenlősége szempontjából.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte, a testület azonos eszközökkel vizsgálta a jogállamiság helyzetét minden tagállamban. A jelentés célja, hogy valódi jogállami kultúrát teremtsen az EU-ban, és mélyreható vitát indítson nemzeti és uniós szinten - közölte.

A jelentés a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye, tárgyilagosan és pártatlanul mindegyik tagállam esetében ugyanazokat a kérdéseket vizsgálja

- tette hozzá.

Magyarországra vonatkozóan a jelentés bevezetőjében megállapította, hogy az igazságszolgáltatási rendszer magas szinten digitalizált, és jól teljesít az eljárások hossza és hatékonysága tekintetében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége az új igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtében az eddigieken túlmenően további aggályokat vet fel. Aggályosak például azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet kinevezni. Az európai szemeszter keretében született, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán továbbra sem történtek megfelelő intézkedések. Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége - fogalmazott a jelentés.

Leszögezte továbbá, hogy a korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van Magyarországon, hatásköre azonban továbbra is korlátozott. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez. Noha a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta több magas szinten elkövetett korrupciós ügyben indult eljárás, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.

A jelentés szerint a médiapluralizmus változatlanul veszélyben van Magyarországon. A Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak. A jelentős mennyiségű állami hirdetések továbbra is lehetővé teszik a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára - írták.

A koronavírus-járvány visszaszorítására bevezetett rendkívüli intézkedésekkel Magyarország megnehezítette az információkhoz való időben történő hozzáférést a független médiumok számára. A független sajtóorgánumok és újságíróik továbbra is akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, és nyomás nehezedik a kormányzattal szemben kritikus civil szervezetekre - fogalmazott a bizottsági jelentés.

Az Európai Bizottság a jelentés kapcsán felkérte az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet, hogy a megállapítások alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat. Egyúttal felszólította a tagállamokat, hogy ténylegesen foglalkozzanak a jelentésben feltárt kihívásokkal, amihez kész számukra segítséget nyújtani.