eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök a francia szakszervezetek képviselőivel folytat megbeszélést a párizsi Elysée-palotában 2021. április 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Yoan Valat

A francia államfő is szerepelt Marokkó lehetséges megfigyelési célpontjai között

Emmanuel Macron francia elnök telefonját is célba vette egy marokkói állambiztonsági szolgálat lehetséges megfigyelés céljából a Pegasus nevű kémprogrammal - írta kedden a Le Monde című francia napilap.

Vasárnap hozta nyilvánosságra 17 médiaszervezet közösen egy oknyomozó projekt eredményeit, amelyek szerint az NSO izraeli cég által kifejlesztett kémszoftverrel világszerte legalább 180 újságíró, 600 politikus és 85 emberi jogi aktivista, valamint 65 vállalatvezető okostelefonját törték fel.

A Mediapart portál a Twitteren azt állította, hogy a marokkói titkosszolgálat használta a Pegasus szoftvert arra, hogy megfigyelje két újságírójának telefonos adatait.

A marokkói kormány hivatalos közleményben utasította vissza a vádat, amelyet "alaptalan és hamis állításnak" minősített.

A párizsi ügyészség közleményében nem említette Marokkót, csak annyit közölt, hogy a kiberkémkedéshez köthető számos potenciális bűncselekmény gyanújával kezd vizsgálódni.

A Mediapart beadványához hasonló panaszt fog tenni várhatóan a Le Canard Enchainé című szatirikus hetilap egy volt újságírója is, aki állítása szerint ugyancsak a Pegasus kémprogram egyik célpontja volt, és emiatt maga is az igazságszolgáltatáshoz fog fordulni.

A Pegasus kémprogrammal okostelefonokat lehet megtámadni: az eszközön tárolt üzenetekhez, fotókhoz és kontaktlistákhoz is hozzá lehet férni, sőt akár a tulajdonosának telefonbeszélgetésit is le lehet vele hallgatni.

A Pegasus-ügy kirobbanása világszerte felháborodást váltott ki jogvédők, médiavállalatok és vezető politikusok körében. Az NSO ugyanakkor biztosított afelől, hogy az általa kidolgozott szoftver kizárólag azt a célt szolgálja, hogy terrorista vagy más bűnügyi hálózatok leleplezése érdekében a titkosszolgálatok adatokat tudjanak gyűjteni.

Az oknyomozó projektben részt vevő sajtóorgánumok között szerepelt a francia Le Monde, a brit The Guardian és az amerikai Washington Post című napilapok is. A tényfeltáró újságírók számára a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű újságírócsoport és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet bocsátott rendelkezésre egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó listát, amelyen az NSO ügyfelei által 2016 óta kiválasztott potenciális célpontok szerepeltek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×