Infostart.hu
eur:
359.74
usd:
309.16
bux:
132172.67
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Emmanuel Macron francia elnök a francia szakszervezetek képviselőivel folytat megbeszélést a párizsi Elysée-palotában 2021. április 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Yoan Valat

A francia államfő is szerepelt Marokkó lehetséges megfigyelési célpontjai között

Emmanuel Macron francia elnök telefonját is célba vette egy marokkói állambiztonsági szolgálat lehetséges megfigyelés céljából a Pegasus nevű kémprogrammal - írta kedden a Le Monde című francia napilap.

Vasárnap hozta nyilvánosságra 17 médiaszervezet közösen egy oknyomozó projekt eredményeit, amelyek szerint az NSO izraeli cég által kifejlesztett kémszoftverrel világszerte legalább 180 újságíró, 600 politikus és 85 emberi jogi aktivista, valamint 65 vállalatvezető okostelefonját törték fel.

A Mediapart portál a Twitteren azt állította, hogy a marokkói titkosszolgálat használta a Pegasus szoftvert arra, hogy megfigyelje két újságírójának telefonos adatait.

A marokkói kormány hivatalos közleményben utasította vissza a vádat, amelyet "alaptalan és hamis állításnak" minősített.

A párizsi ügyészség közleményében nem említette Marokkót, csak annyit közölt, hogy a kiberkémkedéshez köthető számos potenciális bűncselekmény gyanújával kezd vizsgálódni.

A Mediapart beadványához hasonló panaszt fog tenni várhatóan a Le Canard Enchainé című szatirikus hetilap egy volt újságírója is, aki állítása szerint ugyancsak a Pegasus kémprogram egyik célpontja volt, és emiatt maga is az igazságszolgáltatáshoz fog fordulni.

A Pegasus kémprogrammal okostelefonokat lehet megtámadni: az eszközön tárolt üzenetekhez, fotókhoz és kontaktlistákhoz is hozzá lehet férni, sőt akár a tulajdonosának telefonbeszélgetésit is le lehet vele hallgatni.

A Pegasus-ügy kirobbanása világszerte felháborodást váltott ki jogvédők, médiavállalatok és vezető politikusok körében. Az NSO ugyanakkor biztosított afelől, hogy az általa kidolgozott szoftver kizárólag azt a célt szolgálja, hogy terrorista vagy más bűnügyi hálózatok leleplezése érdekében a titkosszolgálatok adatokat tudjanak gyűjteni.

Az oknyomozó projektben részt vevő sajtóorgánumok között szerepelt a francia Le Monde, a brit The Guardian és az amerikai Washington Post című napilapok is. A tényfeltáró újságírók számára a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű újságírócsoport és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet bocsátott rendelkezésre egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó listát, amelyen az NSO ügyfelei által 2016 óta kiválasztott potenciális célpontok szerepeltek.

Címlapról ajánljuk
Nyilvános a kegyelmi ügy dokumentumainak egy része, Magyar Péter várja a többi iratot Sulyok Tamástól

Nyilvános a kegyelmi ügy dokumentumainak egy része, Magyar Péter várja a többi iratot Sulyok Tamástól

A kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumnál lévő, kedden nyilvánosságra hozott dossziéjának dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét – jelentette ki a miniszterelnök rendkívüli, a dokumentumokat bemutató sajtótájékoztatóján.

Vissza a klubba? Vita robbant ki a vezetőváltásra készülő brit Munkáspártban

Szappanoperába való civakodással folytatódik a brit Munkáspárt vezetőválasztási drámája, amely egyben meghatározza, ki lehet Keir Starmer utódja a kormány élén. Most az robbantotta fel a közéletet, hogy az egyik esélyes visszaléptetné az országot az Európai Unióba. Egyetlen választókerület eldöntheti a brit kormányfői poszt sorsát, ha változott az emberek véleménye az ügyben.
Magyar-kormány: hamarosan új bejelentést tesz Magyar Péter, azonnali vizsgálatok sorát rendelte el az új kabinet

Magyar-kormány: hamarosan új bejelentést tesz Magyar Péter, azonnali vizsgálatok sorát rendelte el az új kabinet

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. A keddi napot várhatóan újabb bejelentések határozzák meg: Magyar Péter jelezte, hogy kedd reggel újabb részleteket oszt meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemnél. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×