Az intézet becslése szerint az év elején 13 080 nukleáris robbanófej volt a világon, vagyis 320-szal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 20 százaléka annak, mint amennyi az atomhatalmak birtokában volt a hidegháború csúcsán, 1986-ban. Az 1950-es évek vége óta nem volt ilyen kevés.

A nukleáris robbanófejek országonkénti elosztását tekintve több mint 90 százalékuk továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van, a maradék Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea birtokában (ezt a 9 országot nevezik atomhatalmaknak).

A SIPRI kutatóit aggasztja, hogy az elmúlt évben több lett azoknak a nukleáris robbanófejeknek a száma, amelyek rakétára vannak szerelve, illetve aktív támaszponton tárolják őket. Ennek oka szerintük az, hogy az atomhatalmak katonai stratégiájában nőtt a nukleáris fegyverek fontossága. A bevetésre alkalmas nukleáris robbanófejek száma 3720-ról 3825-re nőtt egy év alatt számításaik szerint, és ezek közül körülbelül 2000 "magas készültségi állapotban van", ami azt jelenti, hogy a rakéta néhány perc alatt elindítható. Az Egyesült Államok és Oroszország 50-50-nel növelte az ilyenek számát, de növelte valamennyivel Nagy-Britannia és Franciaország is.

Mégis a helyzetet stabilizálja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az év elején - szinte a lejárat előtti utolsó pillanatban - öt évvel meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START szerződést.

Viszont nem biztató, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya egyértelműen jelezte: túlnyomórészt folytatja a nukleáris fegyverek modernizációs programját, amint elődje, a Donald Trump vezette kormány is.