eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
Reiner Haseloff szász-anhalti tartományi miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) listavazetője a párt magdeburgi eredményváróján, a háttérben a felesége, Gabriele 2021. június 6-án, miután a CDU győzött a tartományi parlamenti választásokon.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Kiss J. László: rendkívül fontos győzelmet húzott be a CDU

Tartományi törvényhozási választásokat tartottak vasárnap a németországi Szász-Anhaltban. Az egykori NDK területén fekvő tartományban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelentős fölénnyel végzett az élen, a második legtöbb szavazatot az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű párt kapta. Az InfoRádió Kiss J. László Németország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát kérdezte.

Kiss J. László megfogalmazása szerint a szász-anhalti választások a tartomány kis mérete ellenére – alig 20 ezer négyzetkilométer, 1,9 millió választópolgárral – óriási politikai jelentőséggel bírt, hiszen ez volt az utolsó „nagy erőmérés-próba, hangulati teszt” a szeptember 26-i parlamenti választások előtt.

A tétet ráadásul az is fokozta, hogy Szász-Anhalt azon tartományok egyike, ahol az Alternatíva Németországnak az egyik legerősebb párt: 24,3 százalékot ért el 2016-ban.

„A válasz erre egy káprázatos CDU-győzelem, ami nagyon jó lökés Armin Laschet pártelnöknek, a párt kancellárjelöltjének is.”

Ugyanis a Kereszténydemokrata Unió korábbi eredményét plusz 7,3 százalékkal közel 40 százalékra növelte, ami a második helyen végző AfD-hez képes már 16,3 százalék többletet jelent az elért szavazatok tekintetében.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint a CDU sikere alapvetően két dologgal magyarázható: egyfelől azzal, hogy járványok idején jellemzően a hivatalban lévő kormányok kerülnek előnyösebb helyzetbe, ami itt is érvényesült, másrészt, hogy

a központi témát nem a szociáldemokrata–konzervatív, vagy a zöld és konzervatív ellentét határozta meg, hanem a CDU–AfD szembenállás.

„Ez volt az a polarizáció, aminek a többi párt is az »áldozatául esett«, hiszen nemcsak az AfD veszített, hanem lényegében a baloldaltól kezdve egészen a zöldekig, az SPD-ig bezárólag. Az FPD – átlépve az 5 százalékos küszöböt – tíz év után viszont visszakerült a parlamentbe – jegyezte meg a Corvinus tanára, aki nagyon pozitív fejlődésnek nevezte a CDU szempontjából a látottakat, azt követően, hogy az elmúlt tizenegy tartományi választáson állandó mélyrepülésben volt.

A stratégiai szempontból „rendkívül fontos” CDU-győzelmet az is fölértékeli, hogy több közvélemény-kutatás is azt vetítette előre, hogy az Alternatíva Németországért, ha nem is sokkal, de megelőzi a kormányzópártot. Azzal együtt, jegyezte meg a Németország-szakértő, hogy a szélsőségesnek felfogható AfD továbbra is jelentős erőt képvisel, ugyan 3,5 százalékot veszített, de 20,8 százalékkal rendelkezik, vagyis éppen a szász-anhalti politikai viszonyokat tekintve gyakorlatilag

regionális néppártnak tekinthető.

Kiss J. László szerint a legtöbb párt gyenge szereplésében a kampánytéma is sokat nyomott a latba, miután a járvány közepette a szociális biztonság és a gazdaság – munka, oktatás – kérdése állt a fókuszba, amiben a CDU biztosítani tudta a kompetenciáit. Szemben például az SPD-vel, amit a választók többsége nem olyan pártnak fog föl, mint a szociális igazságosság pártja, vagy amely a munkavállalókat képviseli, így vélhetően a mélyrepülésük az őszi parlamenti választásokra is ki fog terjedni. Háttérbe szorultak továbbá a környezeti- és klímakérdések, ahogyan a migrációs problémakör, utóbbi elsősorban az AfD számára volt kedvezőtlen. De – tette hozzá a szakember – a digitalizáció és modernizáció is meglehetősen hátul kullogott mint kampánytéma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×