Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egészségügyi dolgozó egy koronavírus (SARS-CoV-2) elleni vakcinát tartalmazó fiolát tart a kezében, mielőtt beadná egy önkéntentes egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én. Az új vakcinát Szputnyik V néven regisztrálták és most kezdik a tömeges tesztelést.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Bővíthetik a Szputnyik V alkalmazását

Hamarosan a várandósokat is lehet oltani a vakcinával.

Rövidesen módosítják a Szputnyik V vakcina alkalmazási előírásának várandósokkal kapcsolatos részét, ugyanis rendelkezésre állnak ezzel kapcsolatos adatok - mondta Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter. Ez azt jelenti, hogy engedélyezik a várandós nők oltását – írja a Portfolio Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyezési szakértőnek a RIA hírügynökséget idéző szemléje alapján.

A Szputnyik V-vel Magyarországon hónapok óta oltanak. Szlovákiában is hamarosan elkezdhetik használni a vakcinát, míg Ausztria és Németország is kötött le az orosz oltóanyagból, de annak alkalmazását az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyásához kötik. Ennek kapcsán Markus Söder bajor miniszterelnök a napokban azt mondta, fel kell gyorsítani az orosz vakcina uniós engedélyezését. A Bild am Sonntag lap értesülése szerint a német szövetségi kormányban azzal számolnak, hogy az EMA legkorábban szeptemberben hozhat döntést a Szputnyik V-ről, mert nem kapta még meg a fejlesztőktől az eljáráshoz szükséges összes adatot.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×