Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
 Vencsang, 2021. április 29. A Hszinhua hírügynökség által közreadott képen emberek nézik, amint kilövik a Hosszú Menetelés 5B nevű rakétát a kínai Hainan szigetén található vencsangi űrközpontból 2021. április 29-én. A rakéta viszi fel a világűrbe a leendő állandó űrállomás főmodulját, amelynek neve Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia. Ez egy újabb nagy lépés Kína űrkutatási programjában, amelynek keretében az utóbbi hónapokban számos jelentős eredményt értek el.
Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua/Jin Liwang

Sikeresen dokkolt az első teherűrhajó az épülő kínai űrállomáson

Nyolc óráig tartott a művelet. A teherűrhajó szükségleti cikkeket és üzemanyagot szállított.

Sikeresen kikötött az első kínai teherűrhajó az épülőfélben lévő kínai űrállomáson, annak központi modulján – jelentette a kínai űrkutatási hivatal.

A Tiencsou-2 teherűrhajót a Hainan szigeti Vencsang űrközpontból a Hosszú Menetelés-7 Y3 típusú hordozórakéta vitte az űrbe. A szükségleti cikkeket és üzemanyagot szállító űrhajó a Tienho (Mennyei Harmónia) leendő állomás központi modulján kötött ki. A manőver mintegy nyolc óra hosszáig tartott. A rakétát eredetileg a múlt héten bocsátották volna föl, de ezt műszaki okok miatt elhalasztották.

További tíz részletben tervezik felszállítani az űrállomásra a laboratóriumnak helyet adó két másik modult, felszereléseket, valamint a háromtagú legénységet.

Kína az elmúlt években több milliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el űrszondát a Hold túloldalára. A kínai űrkutatási hivatal a múlt héten tett közzé két fotót és két videót, amelyeket a Tienven-1 kínai űrszonda készített a kínai marsjáró landolásáról. Ezzel teljesíti Kína az első Mars-misszióját.

A saját űrállomás kiépítése mellett Kína 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×