Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Az amerikai Országos Repülésügyi és Ûrkutatási Hivatal, a NASA által 2019. február 3-án közreadott dátummegjelölés nélküli légi felvétel az antarktiszi Thwaites-gleccserrõl.  Amerikai kutatók a föld egyik legnagyobb gleccsere alatt egy megdöbbentõen nagy, mintegy tíz kilométer hosszú, négy kilométer széles és 350 méter mély üreget fedeztek fel, amely az elmúlt három évben keletkezhetett; a beszivárgó sós tengervíz olvaszthatta ki. A kutatók számításai szerint 14 milliárd tonnányi jég olvadt el itt észrevétlenül.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/OIB/Jeremy Harbeck

Kezd feltárulni a Föld egyik utolsó nagy titka

Műholdak és fizikai modellek segítségével a tudósok elkészítették az Antarktisz domborzati térképét, amelyen több ezer, korábban ismeretlen domb, hegygerinc, valamint egy négyszáz kilométer hosszú folyómeder látható. A felfedezés nemcsak azt mutatja meg, hogy valójában hogyan néz ki a kontinens, hanem azt is megváltoztathatja, amit a klímaváltozás és a tengerszint-emelkedés jövőjéről gondoltak.

Egy új térkép példátlan részletességgel mutatja be az Antarktisz felszíne alatti tájat, amely a tudósok szerint nagyban javíthatja a fagyott kontinens megértését. A kutatók műholdas adatokat és a gleccserek mozgását használták fel annak megállapításához, hogyan nézhet ki az Antarktisz a jég alatt − írta a BBC nyomán az Index.

Több ezer korábban ismeretlen domb és hegygerinc jelenlétére találtak bizonyítékot, valamint azt is megállapították, hogyan reagál az Antarktisz a klímaváltozásra, és ez mit jelent a tengerszint emelkedése szempontjából. Helen Ockenden, a Grenoble-Alpes-i Egyetem kutatója elmondta, eddig olyan térképek álltak rendelkezésre, mintha egy szemcsés kamerával készültek volna, most pedig egy digitális kép mutatja meg, hogyan néz ki valójában a fagyott kontinens.

A műholdaknak köszönhetően a tudósok jól ismerik az Antarktisz jeges felszínét, de ami alatta rejtőzik, az eddig rejtély maradt.

Valójában több információval bír az emberiség a Naprendszer egyes bolygóinak felszínéről, mint a fagyott kontinens jégtakaró alatti domborzatáról. Az Antarktiszról korábban úgy készítettek térképet, hogy radart használtak, de a jégréteg akár 4,8 kilométer vastag is lehet, és ugyan találhatók nyomvonalak, de ezek több tíz kilométerre lehetnek egymástól.

Mint olvasható, emiatt egy új megközelítésre volt szükség, amelyhez figyelembe vették a műholdas felvételeket és a jég mozgásából származó adatokat, majd ezeket összehasonlították a korábbi nyomvonalakkal. Helen Ockenden szerint ez olyan, mintha kajakoznánk egy folyóban, és kövek vannak a víz alatt, néha pedig örvény jelenik meg a felszínen, amelyek megmutatják, hol találhatóak a kövek. A jég mozgása pedig nem egyezik meg a vízével, viszont megnyilvánul a felszín topográfiájában.

Bár eddig is ismertek voltak az Antarktisz főbb hegyvonulatai, a tudósok új megközelítése több ezer korábban ismeretlen dombot és hegygerincet tárt fel, valamint részletesen megmutatta, milyen hegyek és völgyek vannak a jég alatt.

Az egyik legérdekesebb felfedezés egy folyómeder, amely átlagosan 50 méter mély, 6 kilométer széles, és mintegy 400 kilométer hosszú.

A fagyott kontinens térképe azonban még biztosan változni fog, hiszen a jég mozgásán alapuló megfigyelés bizonytalan, ezért további felfedezések várhatóak a jég alatti kőzetekkel kapcsolatban. Más kutatók azonban egyetértenek abban, hogy a földről, levegőből és űrből végzett további felmérésekkel kombinálva nagy előrelépést tettek az Antarktisz feltérképezésében.

A domborzat részletesebb megismerése javíthatja az Antarktisz jövőbeli változásait modellező számítógépes szimulációkat. Ennek oka, hogy ezek a felszíni formák alakítják, milyen gyorsan mozognak a felettük lévő gleccserek, és milyen gyorsan húzódhatnak vissza az egyre melegedő éghajlaton.

Ez pedig azért fontos, mert az antarktiszi olvadás jövőbeli sebességét a klímaváltozás egyik legnagyobb ismeretlenének tartják. Viszont az új tanulmány jobb képet ad arról, mi várható a jövőben, és milyen gyorsan járul hozzá az antarktiszi jég a globális tengerszint-emelkedéshez.

Címlapról ajánljuk
BL-döntő élőben: Paris Saint-Germain–Arsenal

BL-döntő élőben: Paris Saint-Germain–Arsenal

A PSG másodszor vagy az Arsenal először? Melyik gárda nyeri meg a labdarúgó Bajnokok Ligája 2025–2026-os döntőjét Budapesten?

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×