Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
A tokiói nyári olimpia ellen tüntetnek a japán fővárosban 2021. május 17-én. A koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott ötkarikás játékokat július 23. és augusztus 8. között rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Folyamatosan nő az olimpia ellenzéke Japánban

Jelentősen nőtt azon japánok száma, akik halasztanák, vagy végleg törölnék a tavalyról egyszer már idén nyárra halasztott tokiói olimpiát, és már csak a megkérdezettek 14 százaléka támogatná határozottan a mostani rendezést. A japán kormány egyelőre az utóbbiak közé tartozik.

Már csak 67 nap van hátra a tokiói olimpiai játékok tervezett megnyitójáig, de a legfrissebb fejlemény egyelőre az, hogy múlt pénteken Tokióban és több további tartományban május végéig meghosszabbították a vészhelyzeti rendkívüli intézkedéseket. A japán sajtó egyúttal arról ír, hogy az országban szerintük a koronavírus-járvány negyedik hullámával próbálnak megküzdeni éppen.

Japánban egyébként nemzetközi összehasonlításban eddig viszonylag kevesebb áldozatot hozott a vírus – 11 500 halálos esetről szólnak a jelentések a több mint 125 milliós népességű országban –, de az utóbbi hónapokban nagyon felerősödött a frusztráció a lakosság növekvő részénél a megítélésük szerint lassú oltási kampány miatt. Sokan ennek a rossz légkörnek is tudják be az olimpiával szembeni ellenérzések erősödését.

Az Asahi Shimbun című japán napilap hétvégi közvélemény-kutatása szerint a

megkérdezettek 43 százaléka végleg törölné a tokiói nyári játékokat, további 40 százalék pedig ismét elhalasztaná

azt. Mindez mindkét csoportnál közel 6-8 százalékpontos növekedés az egy hónappal ezelőtti hasonló felméréshez képest (akkor 35 százalék ejtette volna végleg a játékokat és 34 százalék tolta volna el időben az egészet).

Felére csökkent az egyértelmű támogatók tábora: egy hónapja még 28 százalék fontosnak tartotta volna az olimpiai játékok időben történő megkezdését, múlt hét végén már csak 14 százalék tartott ki emellett.

A japán kormányra nehezedő nyomás tehát egyértelműen növekszik, a kabinet azonban egyelőre ellenáll, többé-kevésbé biztosra véve, hogy még egy halasztást nehéz lenne hitelesen a nemzetközi sportszövetségekkel elfogadtatni. A végleges lefújás viszont mindenfajta pénzügyi kompenzáció nélkül hagyná a megelőző évek előkészületeinek tetemes költségeit.

Szuga Josihide miniszterelnök mindenesetre még a múlt héten is úgy fogalmazott, hogy a fertőzéses esetek növekvő száma ellenére is lehetséges biztonságban megrendezni a nyári olimpiai és paralimpiai játékokat. Úgy vélte, hogy a megoldás a japánok és az eseményre érkező külföldiek egymástól való elszigetelése lehetne.

Ez utóbbi egyébként úgy merült fel, hogy a Kyodo közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 87 százaléka attól tartott, a sportolók és az őket kísérő stábtagok beözönlése az országba még akkor is újabb járványrobbanást idézhet elő, ha a rendezők nem engednek be külföldi szurkolókat Japánba.

A múlt hétvégi felmérésen egyébként arra is rákérdeztek, hogy hányan támogatnák a játékok hagyományos formájú látogatását, és csak a válaszolók 3 százaléka engedte volna meg, hogy teli stadionok előtt folyjanak a versengések.

59 százalék teljesen kizárná a nézőket, további 33 százalék limitálná a beengedésüket.

A tokiói olimpia a tervek szerint július 23-én kezdődik, és augusztus 8-ig tart.

Címlapról ajánljuk

Fegyelmi eljárás indul Seszták Miklós ellen, felfüggesztik a párttagságát, lemondatnák mandátumáról

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fegyelmi és etikai bizottságának eljárását és ennek időtartamára Seszták Miklós párttagságának felfüggesztését kezdeményezte az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×