Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
321.3
bux:
130812.05
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A tokiói nyári olimpia ellen tüntetnek a japán fővárosban 2021. május 17-én. A koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott ötkarikás játékokat július 23. és augusztus 8. között rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Folyamatosan nő az olimpia ellenzéke Japánban

Jelentősen nőtt azon japánok száma, akik halasztanák, vagy végleg törölnék a tavalyról egyszer már idén nyárra halasztott tokiói olimpiát, és már csak a megkérdezettek 14 százaléka támogatná határozottan a mostani rendezést. A japán kormány egyelőre az utóbbiak közé tartozik.

Már csak 67 nap van hátra a tokiói olimpiai játékok tervezett megnyitójáig, de a legfrissebb fejlemény egyelőre az, hogy múlt pénteken Tokióban és több további tartományban május végéig meghosszabbították a vészhelyzeti rendkívüli intézkedéseket. A japán sajtó egyúttal arról ír, hogy az országban szerintük a koronavírus-járvány negyedik hullámával próbálnak megküzdeni éppen.

Japánban egyébként nemzetközi összehasonlításban eddig viszonylag kevesebb áldozatot hozott a vírus – 11 500 halálos esetről szólnak a jelentések a több mint 125 milliós népességű országban –, de az utóbbi hónapokban nagyon felerősödött a frusztráció a lakosság növekvő részénél a megítélésük szerint lassú oltási kampány miatt. Sokan ennek a rossz légkörnek is tudják be az olimpiával szembeni ellenérzések erősödését.

Az Asahi Shimbun című japán napilap hétvégi közvélemény-kutatása szerint a

megkérdezettek 43 százaléka végleg törölné a tokiói nyári játékokat, további 40 százalék pedig ismét elhalasztaná

azt. Mindez mindkét csoportnál közel 6-8 százalékpontos növekedés az egy hónappal ezelőtti hasonló felméréshez képest (akkor 35 százalék ejtette volna végleg a játékokat és 34 százalék tolta volna el időben az egészet).

Felére csökkent az egyértelmű támogatók tábora: egy hónapja még 28 százalék fontosnak tartotta volna az olimpiai játékok időben történő megkezdését, múlt hét végén már csak 14 százalék tartott ki emellett.

A japán kormányra nehezedő nyomás tehát egyértelműen növekszik, a kabinet azonban egyelőre ellenáll, többé-kevésbé biztosra véve, hogy még egy halasztást nehéz lenne hitelesen a nemzetközi sportszövetségekkel elfogadtatni. A végleges lefújás viszont mindenfajta pénzügyi kompenzáció nélkül hagyná a megelőző évek előkészületeinek tetemes költségeit.

Szuga Josihide miniszterelnök mindenesetre még a múlt héten is úgy fogalmazott, hogy a fertőzéses esetek növekvő száma ellenére is lehetséges biztonságban megrendezni a nyári olimpiai és paralimpiai játékokat. Úgy vélte, hogy a megoldás a japánok és az eseményre érkező külföldiek egymástól való elszigetelése lehetne.

Ez utóbbi egyébként úgy merült fel, hogy a Kyodo közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 87 százaléka attól tartott, a sportolók és az őket kísérő stábtagok beözönlése az országba még akkor is újabb járványrobbanást idézhet elő, ha a rendezők nem engednek be külföldi szurkolókat Japánba.

A múlt hétvégi felmérésen egyébként arra is rákérdeztek, hogy hányan támogatnák a játékok hagyományos formájú látogatását, és csak a válaszolók 3 százaléka engedte volna meg, hogy teli stadionok előtt folyjanak a versengések.

59 százalék teljesen kizárná a nézőket, további 33 százalék limitálná a beengedésüket.

A tokiói olimpia a tervek szerint július 23-én kezdődik, és augusztus 8-ig tart.

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Egyezség született Moszkva és Kijev között, kiakadtak Trumpon Ukrajnában – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Egyezség született Moszkva és Kijev között, kiakadtak Trumpon Ukrajnában – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Csütörtökön Abu-Dzabiban mindeközben lezárult a háromoldalú béketárgyalás második fordulója Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. A háborúzó felek megállapodtak egy hadifogolycserében, amire 2025 októbere, mintegy öt hónapja nem volt példa. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×