A kezdeményezés hátterében két ellenzéki párt áll. Egyikük a Robet Fico vezette Smer, amely ugyan sok éven át kormányozta Szlovákiát, mára az ellenzéken belüli vezető szerepét is elveszette, miután a másik kezdeményező, a Peter Pellegrini vezette Hlas (Hang) párt kivált belőle. Vagyis két egymással rivalizáló párt hívta életre az aláírásgyűjtést – magyarázta az InfoRádióban Kollai István történész-közgazdász, megjegyezve: a Hlas ugyan hatalmas népszerűségnek örvend, választás során még nem mérettették meg magukat.

Az alig több mint 5 milliós lélekszámú Szlovákiában az említett 600 ezer aláírás igen jelentősnek tekinthető – tette hozzá a Szlovákia-szakértő –, különösen annak tükrében, hogy egy meglehetősen passzív közép-kelet-európai államról van szó, ahol nem igazán aktívak politikai szempontból az emberek. Ugyanakkor túlértékelni sem szabad a számot, amely a két ellenzéki párt számára, mint bázisépítés, jó lehetőség, de még messze van attól, hogy egy sikeres népszavazást hajtsanak végre. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy ennek eredményeként nem egy választást, hanem csak egy népszavazást kell kiírni, hogy legyen-e előre hozott választás.

Hogy a népszavazásra lesz-e lehetőség, az a szlovák államfőn, illetve a szlovák alkotmánybíróságon múlhat, hiszen Zuzana Caputovának 30 napja van a kérdésben a taláros testülethez fordulnia, vagy kiírnia a népszavazást, de akaratáról egyelőre még nem nyilatkozott. A Corvinus adjunktusa arra is kitért: északi szomszédunknál még nem volt arra példa, hogy állampolgári kezdeményezésre érvényes és eredményes népszavazást tartottak volna, egyedüli kivételt képezve az EU-s csatlakozást célzó referendumot 2003-ban. Az összes többi – sokszor jóval – 50 százalék alatt alakultak, tehát nem voltak érvényesek és eredményesek.

Kollai István szerint a szlovák lakosság – jelenleg is tapasztalható – politikai aktivizálódása, a tüntetések és aláírásgyűjtések jellemzően „becsapósak”, és csak egy bizonyos réteg nagyon erős elkötelezettségét tükrözik, nem pedig a többségét. Példaként említette, hogy az a párt, amely a Ján Kuciak meggyilkolt újságíró féle tüntetések mögött állt, végül be sem jutott a parlamentbe. A másik párt, amely leginkább a tüntetések mögé sorolható, alig érte el a bejutási küszöböt. Ettől függetlenül tagadhatatlan, hogy Szlovákiában kiélezett a politikai helyzet, miután kvázi permanenssé vált a kormányválság, miután a koalíciók igen sokszínűek szoktak lenni.

Az biztos, és valóban meglepő, hogy a két ellenzéki párt, amelyek közül az egyik nagyon elhasználódott (Smer), a másik pedig nagyon új (Hlas), mégis ilyen komoly számú aláírást tudott összegyűjteni, ami várhatóan az utóbbinak egy vezető pozíciót fog biztosítani az ellenzéki pártok között – zárta szavait a történész-közgazdász.