eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Michel Barnier, az Európai Bizottság Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kapcsolatrendszerének ügyében illetékes főtárgyalója és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Nagy-Britannia és az Európai Unió közöti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról zajló vitán az Európai Parlament plenáris ülésének második napján Brüsszelben 2021. április 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Olivier Hoslet

Óriási többséggel megszavazta az Európai Parlament a brexitmegállapodást

A parlament hozzájárulása után a megállapodás végleges életbe lépéséhez május elsejéig még egy tanácsi döntésre van szükség.

A keddi vitát követően a döntést 660 szavazattal, öt ellenszavazat és 32 tartózkodás mellett hozta meg a ház, míg a döntést kísérő és a kereskedelmi és együttműködési megállapodásról alkotott parlamenti álláspontot 578 szavazattal, 51 ellenszavazat és 68 tartózkodás mellett fogadták el. A szavazás kedden történt, az eredményeket szerdán jelentették be – olvasható az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája közleményében.

A tárgyaló felek 2020. december 24-én egyeztek meg az unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról. Az elkerülhetetlen fennakadásokon túlmenő zűrzavar elkerülése érdekében a parlament elfogadta, hogy a megállapodást 2021. január elsejétől április 30-ig ideiglenesen alkalmazzák, azonban a végleges alkalmazáshoz a most megadott parlamenti hozzájárulásra volt szükség.

A brit kilépés „történelmi hiba”, de az EP üdvözli a megállapodást

A parlament az állásfoglalásban határozottan üdvözli a kereskedelmi és együttműködési megállapodást, amely a „történelmi hibának” tekintett brit kilépés negatív következményeit csillapítja. A képviselők emlékeztetnek rá, hogy egy unión kívüli ország nem élvezheti az uniós tagság előnyeit.

A képviselők üdvözlik a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelmi megállapodást, az egyenlő versenyfeltételeket garantáló szabályok pedig akár jövőbeli megállapodások számára is mintául szolgálhatnak, teszik hozzá. A parlament egyetért a megállapodás halászattal, fogyasztókkal, légi közlekedéssel, energiával és adatvédelemmel kapcsolatos pontjaival is.

A képviselők azonban

sajnálják, hogy az Egyesült Királyság a tárgyalások körét nem kívánta kiterjeszteni a kül-, a biztonság- és a fejlesztéspolitikára, és nem vesz részt az Erasmus+ diákcsere-programban.

A képviselők azt is hangsúlyozták, hogy a parlamentnek teljes körű szerepet kell játszania a megállapodás nyomon követésében és végrehajtásában, így többek közt be kell azt vonni az egyoldalú uniós lépésekről szóló döntésekbe is.

Béke az ír szigeten

Mint azt a közlemény írja, az ír sziget békéjének megőrzése kezdetektől fogva a parlament egyik fő célkitűzése volt. A képviselők ennek fényében elítélik a kilépési megállapodást sértő, egyoldalú, közelmúltbeli brit lépéseket. Felszólítják a brit kormányt, hogy „jóhiszeműen járjon el, és haladéktalanul teljeskörűen hajtsa végre az általa aláírt megállapodások feltételeit, azon hiteles és átfogó menetrend alapján, amelyet az Európai Bizottsággal közösen határoztak meg”.

A jelentéstevők szerint

„Az unió és az Egyesült Királyság megteremtette azt az alapot, amelyen egyenlő felekként működhetnek majd együtt. Azonban csak olyan megállapodásnak van jövője, ahol mindkét fél tartja magát a leírtakhoz. Sok fontos területen sikerült megegyezésre jutnunk, de még sok tennivaló maradt például a külpolitika vagy a diákcsereprogramok területén. A parlamentnek szorosan figyelemmel kell kísérnie a megállapodás végrehajtását annak érdekében, hogy az európai lakosok érdekei is érvényesüljenek” – mondta Andreas Schieder (S&D, Ausztria), a parlamenti Külügyi Bizottság által delegált jelentéstevő.

„A megállapodás ratifikációja nem jelenti azt, hogy vak bizalommal állnánk ahhoz, hogy a brit kormány majd jó szándékkal végrehajtja a közös megállapodás minden elemét. Ehelyett a döntésünk valójában biztosíték arra, hogy ne fordulhasson ismét elő az, hogy az egyik fél önhatalmúlag megsérti a közös szabályokat. A Parlament éberen figyelemmel követi majd az eseményeket. Most pedig hívjuk össze a brit és az uniós parlamenti partnerségi közgyűlést, és folytassuk a kapcsolatok építését a Csatorna két partja között” – fogalmazott Christophe Hansen (EPP, Luxemburg), a parlamenti Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentéstevője.

A parlament hozzájárulása után a megállapodás végleges életbe lépéséhez május elsejéig még egy tanácsi döntésre van szükség.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×