Infostart.hu
eur:
375.1
usd:
317.74
bux:
127608.47
2026. február 26. csütörtök Edina
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.
Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Ursula von der Leyen kemény üzenetet küldött Londonnak

Michel Barnier, a brexit-megállapodás korábbi uniós főtárgyalója szerint pedig az uniónak le kell vonnia a brit kiválás tanulságait.

Az Európai Unió elvárja, hogy az Egyesült Királyság is maradéktalanul betartsa az EU-tagságának megszűnéséről szóló megállapodásban szereplő kötelezettségvállalásokat, különösen az egyezmény Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének végrehajtása tekintetében – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással kapcsolatos tárgyalások eredményéről tartott vitájában Ursula von der Leyen kiemelte, hogy az unió számára aggodalmat keltenek a megállapodás ideiglenes alkalmazása óta London részéről tett egyoldalú lépések. A megállapodás megerősítése ezért is alapvető fontosságú, ugyanis

a közösség egységét, a felelősséget és a szolidaritást jelképezi az európai polgárok és az Európai Unió védelmében.

Az elnök felidézte: "a jólét és a béke érdekében" betartani szükséges megállapodás védi a polgárokat és a jogaikat, az utazók, a munkavállalók, a cégek és a halászok számára biztosítja a szabályozások folytonosságát, megvédi a belső piac egységét, és garantálja az egyenlő versenyfeltételeket. A védelem magas szintjét biztosítja egyebek mellett a munkavállalói jogok, a környezetvédelem, az adóátláthatóság és az állami támogatások területén, illetve kötelező érvényű vitarendezési mechanizmusokat tartalmaz.

"Az EU közös megoldásra törekszik Londonnal, az egyoldalú megoldások ugyanis nem vezetnek sehova" - fogalmazott. Hozzátette: az EU megfelelő eszközökkel rendelkezik majd ahhoz, hogy a mindkét fél által elfogadott megállapodás pontjainak betartását kikényszerítse. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy nem lesz szükség az eszközök használatára. Következő lépés most az, hogy a felek meghatározzák a megállapodásban rögzített pontok teljesítésének menetrendjét konkrét határidőkkel - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Michel Barnier, a brexit-megállapodás korábbi uniós főtárgyalója beszédében hangoztatta:

a brexit válás, amely egyszerre figyelmeztetés és kudarc az Európai Unió számára.

Az uniónak le kell vonnia a brit kiválás tanulságait, és feladata, hogy megértse: miért szavazott a britek több mint 50 százaléka a válásra. Meg kell találnia a választ a harag és a populizmus erősödésére uniós és tagállami szinten, és bizonyítania kell az EU hozzáadott értékét a biztonsághoz és a közösség egységéhez – tette hozzá.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kereskedelmi forgalomban. Az átmeneti időszak ugyanakkor idén január 1-jén lejárt, és ezzel egy időben megszűnt Nagy-Britannia tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

Az uniós és brit tárgyalók december 24-én egyeztek meg az unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról. A megállapodás a kvóták és vámok nélküli szabadkereskedelem mellett halászatra, energiaügyekre, biztonsági kérdésekre és a tisztességes versenyre vonatkozó szabályokat tartalmaz. Az EP hozzájárult ahhoz, hogy a megállapodást január elsejétől április 30-ig ideiglenesen alkalmazzák, azonban a végleges alkalmazáshoz egy további parlamenti hozzájárulásra van szükség.

Az EP-képviselők a keddi vitát követően szavaznak arról, hogy hozzájárulnak-e a végleges alkalmazáshoz. A szavazások eredményét szerdán reggel teszik közzé.

Címlapról ajánljuk
Bóka János az Arénában: Horvátország és Ukrajna is tudja zsarolásra használni az energiafegyvert

Bóka János az Arénában: Horvátország és Ukrajna is tudja zsarolásra használni az energiafegyvert

Ukrajna uniós jogot sért azzal, hogy nem indítja újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és még a tranzitdíjról is lemond magasabb politikai célok érdekében – hangsúlyozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A horvát Adria vezetéken lehetne orosz kőolajat szállítani, és Horvátország a nagyon magas tranzitdíjjal profitálni akar a helyzetből. A két ország nagyon jól tudja úgy forgatni a vezetékcsapokat, hogy az energiafegyvert zsarolásként lehessen alkalmazni Magyarországgal szemben bármilyen politikai ügyben – fogalmazott.

Kormányinfó: elrendelték a magyar energetikai infrastruktúra megerősített katonai védelmét, nem korlátozzák a bankok számát

Ha tartósan kiesik a Barátság kőolajvezeték, a magyar benzinárak drasztikusan emelkednének – mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón. A magyar pedagógusok egyszeri bruttó 150 ezer forintos juttatást biztosítanak legkésőbb márciusban, és jövőre a tanárok átlagbére meg fogja haladni az egymillió forintot – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×