eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kormányfője (b) és Markus Söder, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor miniszterelnök közös sajtótájékoztatójuk előtt Berlinben 2021. április 11-én. A két elnök bejelentette, hogy mindketten hajlandóak a pártszövetség közös kancellárjelöltjeként indulni a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Megegyeztek a CDU/CSU pártszövetségben a kancellárjelölt személyéről

A kocka el van vetve - mondta Markus Söder, amikor pártja reagált a CDU választmányának döntésére.

Elfogadja a Keresztényszociális Unió (CSU) a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányának javaslatát, hogy Armin Laschet CDU-elnök, észak-rajna-vesztfáliai kormányfő legyen a pártszövetség közös kancellárjelöltje a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - jelentette be Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök kedden Münchenben.

"A kocka el van vetve, Armin Laschet lesz az uniópártok kancellárjelöltje" - mondta Markus Söder.

Bejelentésével véget ért a testvérpártok között és a CDU-ban folytatott vita a kancellárjelölt személyéről.

A feladatra Armin Laschet és Markus Söder is jelentkezett. Ezt április 11-én, egy közös sajtóértekezleten jelentették be. Időközben a több mint hetven éve működő pártszövetség történetének egyik leghevesebb vitája zajlott le. A vita nem tartalmi kérdésekről szólt, hanem arról, hogy a választók hangulatát mutató felmérések és a CDU tagságában mutatkozó véleményáramlatok alapján melyik politikus vezetésével lehet sikeresebb a szövetség a szeptember 26-i Bundestag-választáson.

Markus Söder és CDU-s támogatói azzal érveltek, hogy a CSU-elnök országos választói támogatottsága nagyságrendekkel meghaladja Armin Lashetét. A CDU elnökének táborában azt hangsúlyozták, hogy a közvélemény változékony, és Armin Laschet 2017-ben is alacsony népszerűségi mutatókkal vágott neki az észak-rajna-vesztfáliai tartományi törvényhozási (Landtag-) választás kampányának, és vezetésével pártja mégis legyőzte az akkor hetedik éve kormányzó szociáldemokratákat (SPD).

A CDU választmánya végül egy kedd hajnalban tartott szavazáson 77,5 többséggel úgy foglalt állást, hogy elnökük legyen a testvérpártok közös jelöltje. A testület szavazati joggal rendelkező 46 tagja közül 31-en Armin Laschetre, 9-en Markus Söderre voksoltak. A titkos szavazáson hatan tartózkodtak.

A CSU elfogadja a döntést, és "harag nélkül és teljes erővel" támogatja a CDU vezetőjét

- jelentette ki Markus Söder pártja müncheni székházában tett sajtónyilatkozatában. Hozzátette, hogy az CDU/CSU szövetsége csak akkor lehet sikeres, ha egységes.

A CDU/CSU 2005 óta megszakítás nélkül az éppen aktuális kormánykoalíció legnagyobb tagja. A 2005-ös, a 2009-es, a 2013-as és a 2017-es Bundestag-választáson is a 2018-ban leköszönt CDU-elnök Angela Merkel vezetésével sikerült választói felhatalmazást szereznie a kormányalakításhoz.

  • Angela Merkel a pártelnöki munka lezárása óta a kormányfői feladatokra összpontosít, nem foglal állást nyilvánosan a CDU/CSU vitáiban és a törvényhozási ciklus végeztével visszavonul a politikából.
  • Pártja és a bajor testvérpárt szövetsége a választási győzelemre esélyes szereplők között utolsóként nevezte meg kormányfőjelöltjét.
  • Elsőként, még tavaly az SPD döntött, Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminisztert indítják.
  • A Zöldeknél hétfőn jelentették be, hogy Annalena Baerbock társelnök a kancellárjelölt. Az 1980-ban alapított ökopárt először vág neki kancellárjelölttel a kampánynak.

A CDU/CSU országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 29-31 százalék között van. A második helyen a Zöldek állnak 20-23 százalékkal. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a CDU/CSU a szavazatok 32,9 százalékát gyűjtötte össze, a Zöldek 8,9 százalékos eredménnyel az utolsó, ötödik helyen végeztek, és támogatottságuk azóta csaknem folyamatosan emelkedett.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×