Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén elsöprő többséggel elfogadta az Európai Unió egészségügyi cselekvési programját, amely konkrét intézkedésekkel segítené elő, hogy a tagállamok egészségügyi rendszerei jobban felkészüljenek a jövőbeli válsághelyzetekre és világjárványokra.
Az 5,1 milliárd euró költségvetéssel bíró program célja, hogy segítse az unió reagálóképességét országhatárokon túlmutató népegészségügyi kockázatok esetében, megkönnyítve a tagállamok hozzáférését a szükséges gyógyszerekhez és orvosi eszközökhöz, továbbá segítse munkájuk összehangolását és az adatmegosztást. A rendelkezésre álló büdzsé legalább egyötöde a betegségmegelőzést és az egészségfejlesztést fogja szolgálni.
A program - egyebek között egy közös európai egészségügyi adattér létrehozásával - az egészségügy digitalizálása terén is előrelépést szorgalmaz. Támogatja emellett a mentális egészség javítását, a rák elleni küzdelmet és a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítását egyebek között a szexuális és reproduktív egészség terén.
A programról szóló keddi plenáris vitában Tóth Edina, a Fidesz uniós parlamenti képviselője elmondta: a stratégia lehetőséget biztosít arra, hogy az unió társadalmai megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járvány okozta válságból. Felhívta a figyelmet arra: a tagállami hatáskör tiszteletben tartása mellett nagyon fontos, hogy az EU megerősítse koordinációs tevékenységét annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon fellépni bármilyen egészségügyi szükséghelyzet esetén.
"Nem szabad engedni, hogy a kudarcba fulladt vakcinabeszerzéshez hasonló lassúság jellemezze a program végrehajtását. Fontos, hogy hatékonyan támogassuk az egészségügyi és az ellátó rendszerek szükséges átalakítását, a rákellenes küzdelmet, a gyógyszerhiány okozta problémák kezelését és a digitális egészségügy fejlesztését" - emelte ki.
Ujhelyi István MSZP-S EP-képviselő felszólalásában azt emelte ki, hogy az egészségügyi csomag 5,1 milliárd eurós pénzügyi kerete immáron a tizenkétszerese annak, amennyit eddig az EU a korábbi hosszú távú költségvetéseiben erre a területre betervezett. Forradalmi áttörésnek nevezte, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakban ilyen magas összeg áll rendelkezésre a tagállami egészségügyi rendszerek felkészítésére az egészségügyi kihívásokra. Véleménye szerint azonban a tagországok egészségügyi szolgáltatásai között súlyos különbségek tapasztalhatók, amelyeket mihamarább ki kell egyenlíteni. A képviselő szerint a részben általa kidolgozott és szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepciója biztosítaná azokat a minőségi kritériumokat, amelyek egyszerre garantálják a megfelelő minőségű, európai szintű ellátást és a betegbiztonságot.
"Bár a Fidesz EP-képviselői egyelőre totális harcot folytatnak a koncepció ellen, az mindenképpen pozitívum, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésein az állam- és kormányfők is egybehangzóan elkötelezték magukat az egészségügyi unió megvalósítása mellett" - jelentette ki Ujhelyi István.
Fehéroroszországban hadrendbe állította Moszkva „lelőhetetlennek” nevezett hiperszónikus rakétáit. Az Oresnyiknek a nyugati határok közelében való feltűnését azután jelentették be, hogy a Kreml szerint Ukrajna 91 drónnal támadta Putyin elnök rezidenciáját, amit Kijev tagad.
2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.