Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
FFP2-es védőmaszkok a Sentias német gyógyászati berendezéseket és termékeket gyártó vállalat üzemében a németországi Wuppertalban 2020. január 21-én. Németországban a mutálódott, a korábbinál gyorsabban terjedő koronavírus megfékezése érdekében műtős, KN95/N95-ös, vagy FFP2-es védőmaszkot kell viselni az üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön, valamint az orvosi rendelőkben.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Sascha Steinbach

Belebukott a maszkbotrányba egy német képviselő

Visszaadta mandátumát és kilépett pártjából a német kormányzó CDU/CSU pártszövetség egyik visszaélésgyanúba került szövetségi parlamenti képviselője.

Nikolas Löbel közölte, hogy azonnali hatállyal visszaadja képviselői megbízatását. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa döntését azzal indokolta, hogy nem akar "további kárt" okozni pártjának.

A német politika második-harmadik vonalába tartozó képviselőről pénteken írta meg a Der Spiegel című hírmagazin, hogy egészségügyi védőmaszkokat szerzett Kínából egy kórházüzemeltető társaságnak és egy idősotthonokat üzemeltető vállalatnak tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány első szakaszában, amikor világszerte hiánycikk volt a termék. Közvetítői munkájával cége 250 ezer euró (92 millió forint) bevételhez jutott.

Az üzlet miatt nem indult hivatalos, jogi eljárás a képviselővel szemben, de politikai botrány lett az ügyből.

Az erkölcstelen nyerészkedés gyanújába került képviselő a bírálatok hatására először a Bundestag külügyi bizottságában betöltött tagságától vált meg, majd a gyorsan fokozódó nyomás alatt bejelentette, hogy terveit megváltoztatva mégsem indul az őszi Bundestag-választáson. Végül lemondásra kényszerült, és CDU-tagságát is meg kellett szüntetnie.

A botrány hevessége részben annak tulajdonítható, hogy a Löbel-ügy alig néhány napon belül a második eset, amelyben a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 246 fős közös frakciójának egy tagja visszaélésgyanúba kerül a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezéssel összefüggésben.

Az első eset a CSU-s Georg Nüssleiné, aki húsz éve parlamenti képviselő, és 2017 óta a képviselőcsoport egyik helyettes vezetője. Ellene nyomozás is indult, és a Bundestag a müncheni főügyészség indítványára február végén felfüggesztette mentelmi jogát. Ő állami megbízásokhoz segíthetett hozzá egy egészségügyi védőruházatot és maszkokat gyártó vállalatot, és szolgálataiért 660 ezer euró jutalékot kaphatott, ugyancsak a cégén keresztül.

Georg Nüsslein egyelőre nem adta vissza mandátumát, de vasárnap bejelentette, hogy kilépett a frakcióból. Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök egy hétfői nyilatkozatában úgy vélte, párttársának azonnal távoznia kellene a Bundestagból.

Néhány órával később, a CSU elnökségi ülése után Markus Blume főtitkár közölte, hogy Georg Nüsslein kilépett a pártból. A CSU elítéli, ha közjogi tisztségviselők "üzletet csinálnak a válságból", és "a szükséget kihasználva gazdagodnak" - áll a közleményben.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter, a CDU politikusa ugyancsak egy hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy nyilvánosságra kell hozni az összes parlamenti képviselő nevét, akik maszkbeszerzési ügyekkel összefüggésben kapcsolatba léptek a tárcával. A minisztérium készen áll kiadni ezt a listát, és megkezdte az egyeztetést a Bundestag igazgatóságával arról, hogy miként lehet biztosítani egyszerre a legnagyobb átláthatóságot és a személyiségi jogi előírások érvényesülését.

A Nüsslein- és a Löbel-ügy a CDU/CSU számára nehéz időszakban robbant ki. A pártszövetség országos választói támogatottsága eleve gyengül az oltási kampány lassúsága és a társadalmi és gazdasági élet legtöbb területét befagyasztó járványügyi zárlat feloldása körüli bizonytalanság miatt. Ráadásul március 14-én helyi törvényhozási választást (Landtag-) tartanak Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban, és a visszaélésgyanús esetek beárnyékolhatják a CDU kampányának utolsó szakaszát.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×