eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az iráni elnöki hivatal sajtóosztálya által közreadott képen Haszan Róháni iráni elnök beszél egy kabinetülésen Teheránban 2020. november 11-én.  Az iráni államfő kijelentette, hogy kész együttműködni az amerikai elnöki hivatal átvételére készülő Joe Biden demokrata párti elnökjelölttel. Hozzátette, hogy Irán kész tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal, amennyiben az új kormány ismét csatlakozik a Donald Trump amerikai elnök által felmondott nukleáris megállapodáshoz, illetve eltörli az azóta elrendelt büntetőintézkedéseket.
Nyitókép: -

Irán: ha nem oldják fel a szankciókat, atomfegyvert fejlesztünk

Teherán szerint atomprogramja békés célokat szolgál. Korábban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kilépett az atomalkuból.

Atomfegyver fejlesztésével fenyegetőzött az iráni kormány. Mahmúd Alavi hírszerzési miniszter az állami televízióban közölte, hogy Irán nukleáris fegyver fejlesztésébe kezdhet, ha az országgal szembeni szankciókat nem oldják fel.

Teherán korábban többször hangsúlyozta, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah pedig korábban fatvát, azaz vallásjogi döntést is hozott, amelyben tilosnak minősítette az ilyen jellegű fegyvereket. Alavi kijelentése az AP amerikai hírügynökség szerint ritka megnyilvánulás az irán atomprogram békés jellegét következetesen hangoztató iráni vezetéstől.

"Atomprogramunk békés jellegű, és a legfőbb vezető fatvája betiltotta az atomfegyvereket, de ha Iránt ebbe az irányba nyomják, akkor az nem Irán hibája, hanem a nyomásgyakorlóké"

– hangoztatta Alavi.

Hamenei vasárnap leszögezte: amennyiben Washington azt szeretné, hogy Irán eleget tegyen a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuban foglaltaknak, fel kell oldania az ország ellen hozott büntetőintézkedéseket.

Joe Biden amerikai elnök ezzel kapcsolatban kiemelte: nem Washington fogja megtenni az első lépést. Szakértők ezzel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkednek, hogy valójában a két félnek egyszerre kellene többlépcsős intézkedések meghozatalába kezdeni, hogy visszatérjenek a megállapodásban foglaltakhoz.

November végén gyilkosság áldozata lett Mohszen Farizade iráni atomtudós, akit nyugati országok az iráni nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos program egyik vezetőjeként tartottak számon. Teherán Izraelt vádolta a gyilkossággal, decemberben pedig Haszan Róháni iráni elnök bejelentette, bosszút fognak állni Farizadeh haláláért.

Alavi kedden közölte, hogy az iráni hadsereg egy tagja "elősegítette" a gyilkosságot, ám részleteket nem árult el.

Az Egyesült Államok Donald Trump volt amerikai elnök hivatali ideje alatt egyoldalúan kilépett az atomalkuból, és azóta több lépcsőben szankciókkal sújtotta Iránt. Az atomalku célja megakadályozni Iránt abban, hogy komolyabb mennyiségű dúsítotturán-készletet halmozzon föl, amelyet nemcsak atomreaktorokban, hanem nukleáris robbanófejekhez is fel lehet használni.

Teherán ezt követően maga is elállt az egyezményben foglalt egyes kötelezettségeinek teljesítésétől, és ismét nagyobb töménységű urán dúsításába kezdett, ám az iráni vezetés többször kijelentette, hogy a szankciók feloldása esetén kész visszatérni a megállapodáshoz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×