eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét Moszkvában 2021. február 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium

Illusztris nevekkel bővült Európában az orosz vakcinát támogatók tábora

Hamar elterjedt a hír a nemzetközi sajtóban, hogy az EU külpolitikai főképviselője pénteken, több más európai politikus után reményét fejezte ki Moszkvában, hogy az orosz Szputnyik V vakcina hamarosan az unióban is használatossá válhat.

Az elmúlt napokban egymást érték vezető európai politikusok nyilatkozatai arról, hogy amennyiben az orosz oltóanyag megkapja az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, célszerű lehet azonnali beszerzése és forgalmazása az unióban. Ahogy Jens Spahn német egészségügyi miniszter fogalmazott, ha megbízható, akkor mindegy, hogy melyik országban gyártották.

Angela Merkel német kancellár csütörtöki, hasonló szellemű nyilatkozata után pénteken Emmanuel Macron francia elnököt idézte a nemzetközi sajtó, aki szintén arról beszélt, hogy a maga részéről nyitott lesz az orosz szer forgalmazását, persze csak ha megvan már az amszterdami EU-ügynökség jóváhagyása.

A német kancellár hozzá képest annyival előbbre tartott az orosz vakcina megítélésében, hogy Berlinben napok óta visszatérően téma,

német gyártók akár rá is állhatnának az orosz szer készítésére.

A formális EU-engedély szükségességét persze itt is leszögezték.

Szerbiát nem köti az amszterdami ügynökség engedélye, miután Aleksandar Vucic szerb elnök pénteken a Reuters szerint közölte, hogy Szerbia „kész annyit invesztálni, amennyit csak kell”, hogy megkezdődjön az országban a Szputnyik V gyártása. Mint elmondta, ez ügyben a jövő héten várnak Moszkvából orosz szakértőket, akikkel a projekt részleteit vitatják majd meg.

Mindezt tetézte ugyancsak pénteken Josep Borrell európai uniós külpolitikai főmegbízott nyilatkozata. Borrell az egyéb vonatkozásban a nemzetközi sajtóban amúgy inkább sikertelennek minősített moszkvai tárgyalásai végén tartott sajtóértekezleten jelentette ki, hogy

erősen reméli, az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezi majd az orosz szer uniós forgalmazását,

ami úgymond „igen jó volna”, lévén az EU pillanatnyilag vakcinahiánnyal küszködik.

Borrell szavai azért is keltettek feltűnést, mert jóllehet, a bizottság alelnöki posztját is betölti, de a járvány kezelésével kapcsolatos teendők nem tartoznak tevékenységi köréhez, így oltásügyben sem számít illetékesnek például közvetítésre.

Sajtójelentések cserébe megjegyzik, hogy európai bizottsági közlések szerint az orosz gyártó valójában eddig még nem is folyamodott engedélyért Amszterdamban – egy megkeresésük volt csak, de az tájékozódó jellegű volt –, és így persze az EU-ügynökségi elfogadási eljárás egyelőre el sem kezdődött.

Megfigyelők megjegyzik, hogy EU-intézményi és tagállami politikai vezetőkre egyaránt növekvő nyomás nehezedik az európai oltási kampány lassúsága miatt. Sokak szerint ez késztette például Macron elnököt is arra, hogy beálljon a Szputnyikot elviekben támogatók táborában, lévén mind több olyan jelzés születik, hogy az elégtelen oltási akció könnyen alááshatja a francia elnök jövő évi újraválasztási reményeit.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×